Magyar rendező, transzszilván érzés

•  Fotó: Biró István

Fotó: Biró István

Nem magyar, nem román, hanem transzszilván film: így jellemzi a Bibliotheque Pascalt rendezője, Hajdu Szabolcs. A művész, akiről Jancsó Miklós azt nyilatkozta: „Sok jót és egyetlen zsenit látok a fiatalok között, és ez Hajdu Szabolcs”, a magyarországi filmszakma fiatal generációjának rendkívül sokoldalú képviselője: volt tornász, játszott zenekarban, színészként számos filmben, forgatókönyveket ír, rendez.

2010. június 04., 10:212010. június 04., 10:21

Mint nyilatkozta, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban dolgozott színészként 10 évvel ezelőtt, akkor hallotta ezt a történetet. Előbb novellát írt belőle, a filmváltozaton négy évet dolgoztak. Hajdu Szabolcs a kolozsvári TIFF magyar napjára egész családját magával hozta, és ennek jó oka van: felesége, a marosvásárhelyi származású Török-Illyés Orsolya és nagyobbik gyermekük, Lujza is szerepel a filmben.

– Romániai helyszínek, erdélyi magyar és román színészek játszanak ebben a „tipikusan transzszilván” filmben, ahogy jellemezte. Nem történt meg a forgatás során, hogy az itteni színészekkel konfliktusba került, mert esetleg másként látta ennek az országnak a realitását, mint ők, „belülről”?

– Nem volt konfliktus, mert nem gondoltam azt, hogy én jobban tudom náluk, hogy mi van itt. Megbíztam a helyiek tapasztalatában és figyeltem arra, amit mondanak.  A román színészek pedig roppant nyitottak voltak. Azt tekintették feladatuknak, hogy belépjenek egy ember univerzumába, aki itt éppen filmet készít, és ebben az univerzumban megpróbálják jól érezni magukat. Ez a része nagyon gördülékenyen ment a munkának...

– És mi nem ment gördülékenyen?

– Éveken tartó balszerencsék sorozata kísérte az alkotói folyamatot – kezdve az időjárástól odáig, hogy a nyersanyag tönkrement. De az emberekkel való munkát ideálisnak éreztem.

– Egyébként milyen egy magyarországi rendezőnek román anyanyelvű színészekkel dolgozni? Nagy a különbség romániai színész és magyarországi színész között?

– A román színészekkel könnyebb a munka. Már valamennyire megtanultam románul, de nem értek mindent. És ez lehet, hogy jó, mert a nyelvi nehézségek miatt nem is megyünk bele egy csomó fölösleges részletbe, amit másnap úgyis elfelejtenénk és ami úgysem vinné előre az alkotás folyamatát. Csak a lényegről beszélünk. Erdélyben pedig azért jó forgatni, mert meggyőződésem, hogy ennek a helynek lelke van.

– A film főszereplője a felesége. Nem zavaró ez rendezés közben?

– Semmiben nem különbözik más színészektől. Amikor forgatunk, Orsolya színész és én rendező vagyok. Ugyanúgy figyel rám, mint az összes többi színész, és én is úgy kezelem őt. Annyival talán egyszerűbb, hogy ezzel a történettel például ő is együtt kelt és  együtt feküdt már évekkel ezelőtt, mert megosztottam vele mindent az alkotás folyamatában. Így aztán pontosan tudta, hogy mit hogyan kell eljátszania.

– És Lujzával, a kislányukkal is ez volt a helyzet?

– A gyerekszínészekkel sokkal nehezebb, ha az anyuka „idegen”, vagyis nem tartozik a forgatócsoporthoz. Ha ez a helyzet áll fenn, akkor nekem rendezőként mindig „ki kell nézni” az aggódó anyukára: meddig mehetek el? A saját kislányommal viszont pontosan tudom, hogy meddig tart a tűrőképessége és mit fog fel értelmileg.

– Az, hogy mennyire fontos számukra ez az erdélyi bemutató itt a TIFF-en, abból is látszik, hogy itt van az egész család (Török-Illyés Orsolya egyik kezén Lujzával, hordozókendőben pedig pár hónapos kisbabájával ment fel a színpadra a film bemutatója után, általános tetszést aratva – szerk. megj.)

– Igen, tényleg nagyon fontos. Meg hát, nem tudom, hogy fogok-e még olyan filmet rendezni, amelyben a saját kislányom és a feleségem játssza a főszerepet. Azt szeretném, hogy ne csak a munkában és a kínlódásban, hanem az ünneplésben is osztozzunk. És az sem utolsó szempont, hogy Orsolya marosvásárhelyi, itt forgattuk ezt a filmet, úgyhogy nekünk ez az erdélyi bemutató legalább akkora esemény, mint a Berlinalé.  Itt külön tétje van a dolognak: olyan dolgokat is remélhetőleg érteni fognak az emberek – a nyelvi apróságok miatt, meg az itteni létezésre történő, kicsi belső utalások miatt –, amelyeket sehol máshol a világon nem értenek meg. De még a mai vetítésnél is fontosabbnak fogom érezni, amikor majd Marosvásárhelyen vetítjük le a filmet.

Tofán-Koós Imola

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 29., kedd

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa: kettős esemény a Mikes-kastélyban

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa: kettős esemény a Mikes-kastélyban
2025. július 29., kedd

Radu Jude Drakulájával jubilál a TIFF horrorfilm-fesztiválja a Szeben megyei Berethalomban

Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.

Radu Jude Drakulájával jubilál a TIFF horrorfilm-fesztiválja a Szeben megyei Berethalomban
2025. július 28., hétfő

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket

Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket
2025. július 28., hétfő

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület

Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület
2025. július 24., csütörtök

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről

Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről
2025. július 22., kedd

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között

Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között
2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten