2009. október 28., 09:532009. október 28., 09:53
Az 1945 októberében alapított csoport a háború utáni szabad szellemi légkör terméke: tagjai célja az volt, hogy a sokféle stílust magábafoglaló, haladó magyar festészet és szobrászat kitörjön az elszigeteltségből, bekapcsolódjon a nemzetközi vérkeringésbe, és egyenrangúvá váljon az európai művészettel.
A magyarországi demokrácia megszűnésével 1948-ban az Európai Iskola is megszűnt, tagjai közül sokan külföldre emigráltak, a művek nagy része pedig szétszóródott. A PMI-ben bemutatott alkotások a Magyar Nemzeti Galériából, a pécsi Janus Pannonius Múzeumból, a szentendrei Ferenczy Múzeumból és több magángyűjteményből érkeztek Párizsba.
A tárlaton láthatók a művészkör alapembereinek tekinthető három festő, Anna Margit, Bálint Endre és Korniss Dezső munkái mellett a nonfiguratív szürrealisták, köztük a csoport még egyetlen élő tagja, a 105 éves Lossonczy Tamás alkotásai is. A PMI külön termet szentelt a nagy elődöknek, Vajda Lajosnak és Ámos Imrének.
A tíz művésztől mintegy 54 munkát felvonultató kiállítást szombat este a Francia Múzeumok Igazgatóságát vezető Marie-Christine Labourdette nyitotta meg: a felkérés elfogadását a tárlat „kimagasló színvonalával” és azzal indokolta, hogy a PMI-ben tavaly novemberben megnyílt Vasarely Galéria kiállításai arra világítottak rá, hogy a magyar képzőművészek milyen jelentős mértékben járultak hozzá az európai művészethez.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.