Fotó: Bone Ewald
2010. március 15., 16:042010. március 15., 16:04
Tizenhat erdélyi magyar személyiséget részesítettek magyar állami kitüntetésben március 15. alkalmából Budapesten. Az idei 19 Kossuth-díjas között egy erdélyi van, Kovács András Ferenc költő, műfordító. A Látó című marosvásárhelyi folyóirat főszerkesztője a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért vehette át a kitüntetést. Bogdán László prózaíró, költő, szerkesztő, Fekete Vince író, költő, műfordító, irodalomszervező, valamint László Noémi költő, műfordító József Attila-díjat kapott, Kézdi Imola, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze Jászai Mari-díjat vehetett át, de állami kitüntetésben részesült Kallós Zoltán néprajzkutató is, más tudósokkal és művészekkel együtt.
„A magyar nemzet egységét mint kulturális nemzet egységét kell fenntartanunk és ápolnunk, ezt értessük meg Európával és a szomszéd országokkal is” – mondta Sólyom László köztársasági elnök tegnap a Parlamentben a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseinek átadásán. Sólyom László kiemelte: 1848/49 sok mindent megvalósított, megteremtette a polgári magyar nemzetet, de a nyelvében élő nemzet koncepciója kudarcot vallott, és ezt az örökséget végre meg kellene valósítani. Hangsúlyozta: akkor marad fenn a magyar nemzet, ha közös akarat, sőt vágy van arra, hogy kölcsönösen elismerjük azt a gazdag örökséget, amelynek nagy részét közösen hoztuk létre a velünk együtt élő nemzetiségekkel és nemzetekkel.
A köztársasági elnök a „béke, az értékek és az állandóság szigetének” nevezte a díjátadást, amely „az egyetemes értéket ismeri el és független a napi politikai történésektől”. Hozzáfűzte: különös örömére szolgál, hogy idén egy tudós, Kornai János professzor kapta a legmagasabb magyar elismerést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.
Az idén 19 művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, 20 tudós részesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend magasabb kitüntetéseit 26-an vették át. A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt kitüntetéseket az államfő Bajnai Gordon miniszterelnök és Katona Béla, az Országgyűlés elnöke társaságában nyújtotta át.
„Minden díj sok örömet szerez és nagy meglepetéssel jár, így a Kossuth-díj is” – mondta el Kovács András Ferenc a tegnapi díjátadó után. „A versírás öröm kérdése, a szeretet egyik megnyilvánulása, átadása annak az élménynek, amilyennek a világot látja a szerző. Amikor a versemet elmondják vagy megzenésítik, az mindig megtisztelő és jó érzéssel tölt el” – fogalmazott a költő, akinek eddig 37 kötete jelent meg a gyermekvers-kötetekkel és a műforfordításokkal együtt. Kovács András Ferenc elmondta, hamarosan a Magvető gondozásában fog megjelenni a Jack Cole daloskönyve című kötete, amelyet 1996-ban a Jelenkor Kiadó adott ki.
Kossuth-díjjal tüntették ki Kovács András Ferenc József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas költőt, esszéírót, műfordítót, a Látó című marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjét, versrovat szerkesztőjét. „Minden díj sok örömet szerez és nagy meglepetéssel jár, így a Kossuth-díj is – mondta el Kovács András Ferenc az MTI-nek a Kossuth-díj átvétele után. Hogy valaki megkapja vagy sem a díjat, szerencse kérdése. Olyan, mint amikor a színész mellett elmegy egy szerep – tette hozzá. „A versírás öröm kérdése, a szeretet egyik megnyilvánulása, átadása annak az élménynek, amilyennek a világot látja a szerző. Amikor a versemet elmondják vagy megzenésítik, az mindig megtisztelő és jó érzéssel tölt el” – fogalmazott Kovács András Ferenc.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (polgári tagozat) vehette át Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató az erdélyi magyarság néprajzi, népművészeti és népzenei kincseinek feltárása, gyűjtése és megőrzése terén végzett munkájáért, valamint a mezőségi szórványoktatás egyik központjának megteremtéséért.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével (polgári tagozat) tüntették ki Demény Attila Nádasdy Kálmán-díjas zeneszerzőt, zongoraművészt, a Kolozsvári Állami Magyar Opera rendezőjét az erdélyi és a Kárpát-medencei magyar kulturális értékek megőrzése és bemutatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként, Gábos Zoltánt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárát, professor emeritust, valamint Nagy-Tóth Ferenc biológust, az MTA külső tagját, eredményes kutatói munkájáért, valamint az erdélyi magyar biológus társadalom érdekében végzett közéleti tevékenységéért.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét (polgári tagozat) vehette át Balázs-Bécsi Attila, a Szamosújvári Téka Alapítvány elnöke, projekt menedzser, az erdélyi magyar szórványoktatás terén végzett munkája, valamint a mezőségi hagyományőrző és közösségépítő tevékenysége elismeréseként, Bíró Rozália Ibolya, Nagyvárad Polgármesteri Hivatala alpolgármestere, az erdélyi magyarság érdekeinek érvényesítéséért, az épített örökség megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.
Lovagkereszti fokozatú kitüntetést adományoztak továbbá Gáspárik Attila színművésznek, a Marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem rektorának, a minőségi média védelme és ösztönzése, valamint az Egyetem nemzetközi akkreditációja érdekében végzett tevékenysége elismeréseként, illetve Hegedüs Csillának, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatójának, az erdélyi kulturális örökség feltárása és megőrzése, valamint az erdélyi magyar civil társadalom és intézményrendszer fejlődési stratégiájának kidolgozása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.
Ugyanezt a kitüntetést kapta Makkai János, a Marosvásárhelyi Népújság nyugalmazott főszerkesztője kiemelkedő intézményvezetői, szerkesztői és újságírói tevékenysége elismeréseként, valamint Márton Árpád festőművész, nyugalmazott művészetpedagógus a székelyföldi képzőművészeti élet megszervezéséért, megújításáért, valamint festőművészi és művészetpedagógiai tevékenységéért.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Jászai Mari-díjat adományozott Kézdi Imolának, a a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért. Kiemelkedő irodalmi tevékenységéért József Attila-díjat kapott Bogdán László prózaíró, költő, szerkesztő, Fekete Vince író, költő, műfordító, irodalomszervező, valamint László Noémi költő, műfordító.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által alapított Aranytoll-díjat a Magyar Sajtó Napja alkalmából pénteken Budapesten osztották ki, a tizenkét díjazott között van Cseke Péter, a a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Média- és Kommunikáció-tudományi Szakosztályának szervezője, illetve a Kolozsvári Médiakutató Intézet megteremtője is.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.