Grigore Leșe az álhazafiságot is ostorozta a tévéműsorban
Fotó: Grigore Leșe/Facebook
Meglepő megállapításokat tett egy tévéműsorban Grigore Leșe, az egyik legnevesebb román népzenész, folklorista, aki azt állítja, hogy az egyik legismertebb román hazafias népdal magyar eredetű.
2023. december 02., 14:092023. december 02., 14:09
2023. december 02., 14:222023. december 02., 14:22
A 69 éves, a Máramaros megyei Sztojkafalván született művészt a Prima TV stúdiójában faggatták népzenéről, folklórról a december elsejei román nemzeti ünnep apropóján. Az Insider politic (Politikai bennfentes) című, szombaton sugárzott műsorban a műsorvezető kérdésére Grigore Leșe kijelentette, hogy a Noi suntem români (Mi románok vagyunk) című hazafias dal nem reprezentatív a román zene számára. „Ez egy induló. Olyan, mintha a bolgárok azt mondanák, »bolgárok vagyunk», a magyarok meg hogy »mi magyarok vagyunk»” – fejtette ki a népzenész a Prima TV-ben.
Leșe az Aşa-i românul (Ilyen a román) című énekről azt állítja, hogy magyar gyökerekkel rendelkezik. „Én végeredményben zenész vagyok, iskolában is, akadémián is tanultam. Ha egy dallam felugrik a kvintre, akkor az magyar folklór. De ők (a román előadók – szerk. megj.) úgy éneklik az Aşa-i românul dalt, mintha román melódia lenne, holott magyar. Ők nem tudják, mert nincs tudásuk, ők opportunisták” – idézte a neves előadóművésznek a műsorban elhangzott megállapításait a News.ro portál.
Grigore Leşe ugyanott bírálta a – főleg a román nemzeti ünnepen megnyilvánuló – álhazafiságot. „Jön december elsején, és paraszti ruhába öltözik. Jó, felöltöztél. Amikor megkérdezem, kié az öltözet, a válasz a következő: »kölcsön kértem december elseje alkalmából, mert így mondták a polgármesteri hivatalban” – méltatlankodott a művész a Prima TV-ben.
Grigore Leșe a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia Előadó-művészeti Karán (fagott) végezte tanulmányait, a zenetudományok doktora, többek között a bukaresti Zeneművészeti Egyetemen, valamint a Bukaresti Egyetem Filológia Karán oktatott. Számos hangszeren játszik.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
1 hozzászólás