Grigore Leșe az álhazafiságot is ostorozta a tévéműsorban
Fotó: Grigore Leșe/Facebook
Meglepő megállapításokat tett egy tévéműsorban Grigore Leșe, az egyik legnevesebb román népzenész, folklorista, aki azt állítja, hogy az egyik legismertebb román hazafias népdal magyar eredetű.
2023. december 02., 14:092023. december 02., 14:09
2023. december 02., 14:222023. december 02., 14:22
A 69 éves, a Máramaros megyei Sztojkafalván született művészt a Prima TV stúdiójában faggatták népzenéről, folklórról a december elsejei román nemzeti ünnep apropóján. Az Insider politic (Politikai bennfentes) című, szombaton sugárzott műsorban a műsorvezető kérdésére Grigore Leșe kijelentette, hogy a Noi suntem români (Mi románok vagyunk) című hazafias dal nem reprezentatív a román zene számára. „Ez egy induló. Olyan, mintha a bolgárok azt mondanák, »bolgárok vagyunk», a magyarok meg hogy »mi magyarok vagyunk»” – fejtette ki a népzenész a Prima TV-ben.
Leșe az Aşa-i românul (Ilyen a román) című énekről azt állítja, hogy magyar gyökerekkel rendelkezik. „Én végeredményben zenész vagyok, iskolában is, akadémián is tanultam. Ha egy dallam felugrik a kvintre, akkor az magyar folklór. De ők (a román előadók – szerk. megj.) úgy éneklik az Aşa-i românul dalt, mintha román melódia lenne, holott magyar. Ők nem tudják, mert nincs tudásuk, ők opportunisták” – idézte a neves előadóművésznek a műsorban elhangzott megállapításait a News.ro portál.
Grigore Leşe ugyanott bírálta a – főleg a román nemzeti ünnepen megnyilvánuló – álhazafiságot. „Jön december elsején, és paraszti ruhába öltözik. Jó, felöltöztél. Amikor megkérdezem, kié az öltözet, a válasz a következő: »kölcsön kértem december elseje alkalmából, mert így mondták a polgármesteri hivatalban” – méltatlankodott a művész a Prima TV-ben.
Grigore Leșe a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia Előadó-művészeti Karán (fagott) végezte tanulmányait, a zenetudományok doktora, többek között a bukaresti Zeneművészeti Egyetemen, valamint a Bukaresti Egyetem Filológia Karán oktatott. Számos hangszeren játszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás