2009. november 02., 01:002009. november 02., 01:00
A művész elsőként 1996-os vizsgafilmjét, a porral és kővel létrehozott Ikaroszt vetítette. Elmesélte, hogy nézett ki a stúdió, ahol az animációt készítette: elmondása szerint jobban hasonlított egy kőfejtőre, mint művészi munka helyszínére – a filmben a kő-Ikarosz kap szárnyra. Ezután megnézhettük a Z+, majd Viva nevű magyar zenei tévécsatornának készített, néhány másodperces klipeket – a tévéknél csatornaazonosítóknak nevezik ezt a műfajt. A rendező elmondta: bár rendelésre készültek ezek a rövid animációk, az alkotó szabadsága mégis korlátlan lehetett. \"Előálltam egyszerre nagyjából harminc szinopszissal, ebből válogattunk ki néhányat, amelyekből film készült\" – mesélte M. Tóth Géza, aki elmesélte, hogy ez a feszített munkatempó számára nem megerőltető. A közönség többször hangosan nevetett a vetítés közben: volt karácsonyfára akasztott öngyilkos télapó, hárfán heavy metalt játszó mennybe ment gitáros és sok groteszk figura. A filmek különböző technikákkal készültek, és M. Tóth Géza úgy véli, akkor lehet egy animációs filmes munkássága változatos, ha minden témához képes megtalálni a megfelelő anyagot és technológiát, legyen az rajzolt, bábokkal \"eljátszatott\" vagy akár teljes egészében digitális film.
A rendező komoly klasszikus műveltséggel rendelkezik, s ehhez hozzátartozik a komolyzenei művek beható ismerete. Bartók Béla A csodálatos mandarin című operájának 2006-os előadását helyben improvizált vetítéssel kísérte, a kotta alapján követve a muzsikát. A hangversenyt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar adta elő, Kocsis Zoltán karmester vezetésével. A képek a zenészek háta mögé kifeszített vásznon pörögtek. Következő hasonló projektjénél, A kékszakállú herceg váránál már másképp gondolkodott: a vetítés a színpad állandó hátteréül szolgáló függönyön futott. M. Tóth Géza azt mondta, ha egy klasszikus zenei koncerten vetítővászon fogadja a közönséget, az megzavarodik: nem tudja, filmet lát majd, vagy koncertet hall. A lényeg pedig az lenne, hogy a képek hangszerként, szervesen illeszkedjenek a zenébe. A Maestro című alkotást a maga vezette Kedd Animációs Stúdió segítségével készítette a rendező. A 2007-es Oscar-díj-kiosztón jelöltként vehetett részt a filmes csapat a kakukkos óra fellépésre készülő művészének történetével. A film digitális technikával készült – M. Tóth Géza azt mondja, ez kizárólag gyakorlati megfontolásból alakult így, hiszen sem azelőtt, sem azóta nem szívesen dolgozik kizárólag számítógéppel. Elmesélte: a siker leginkább a hegymászáshoz hasonlít. \"A legtöbb hegymászóbaleset a lefelé vezető úton történik. Az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy ahová felkapaszkodtak, onnan előbb-utóbb le is kell jönni, nem maradhatnak ott örökké – vallja a rendező. – Ezt a lefelé vezető utat kellett mindvégig szem előtt tartanom ahhoz, hogy ne érjen traumaként: a csillogó gáláról hazaérve a villamoson nem ismernek meg az emberek.\"
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok