A kisebbségi lét különféle dimenziói sejlenek föl Bogdán Zsolt Amikor című egyszemélyes produkciójában
Fotó: Barabási Attila Spektrum színház
A Bartis Attila novelláiból készített, Amikor című előadás múltba tekintés, a kommunizmus zsákutcáiból jelenünk útvesztőire nyílik rálátás – mondta el a Krónikának Bogdán Zsolt kolozsvári színművész az általa rendezett és előadott produkcióról, amelyet a hétvégén Marosvásárhelyen láthat a közönség.
2021. március 19., 10:352021. március 19., 10:35
2021. március 19., 10:362021. március 19., 10:36
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze Bartis Attila marosvásárhelyi születésű író novelláin alapuló előadását mutatja be a hétvégén a Maros Művészegyüttes termében. A péntek este 7 órakor kezdődő, Amikor című előadás a marosvásárhelyi Spektrum Színház produkciója, Bogdán Zsolt szerkesztette, rendezte és adja elő.
Tavaly már bemutatta Vásárhelyen, a Kolozsvári Magyar Napokon, Székelyudvarhelyen, de a magyarországi közönség is láthatta augusztusban a Gyulai Várszínház fesztiválján.
– mondta el megkeresésünkre Bogdán Zsolt.
Úgy fogalmazott, irónia keveredik öniróniával, minőségi humor keserű valósággal, poézis sok-sok játékkal: öt novella, meg egy hatodik, amely nem hangzik ugyan el, de az előadás magját, gerincét képezi. A Bartis-novellákban egy család történeteinek fényében felsejlik a környező falvak hangulatával, örvénylő, kiszámíthatatlan folyójával, ikonikus utcáival és tereivel, nagyszerű embereinek kisszerű problémáival és sebhelyes lelkületével egy csodálatos város.
„Az egyéni hegek mögött mindannyiunk sérülése, fájdalma húzódik meg. Lehet-e nevetni a sebhelyeken, a magunkéin? Úgy tűnik, lehet, sőt kell is. Csak azokon érdemes igazán, hogy a félelem célt tévesszen bennünk.
– fogalmazott az előadásról Bogdán Zsolt. Török István, a Spektrum Színház vezetője a Krónikának úgy fogalmazott, nagy öröm és megtiszteltetés a színház számára, hogy két ilyen jelentős alkotó – a marosvásárhelyi születésű Bartis Attila József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjas író, valamint Bogdán Zsolt többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari- és Kiváló Művész díjas színész „találkozhat” a színpadon.
Amint a produkció ismertetőjében szerepel,
„Minden mozdulatával szituációt teremt. Néha épphogy csak jelzi gesztusaival a novellákba sűrített cselekvéseket. Drámai elemekkel dúsítja a szikár, ám egyébként végtelenül gazdag epikát. Nem hűvös távolságtartással szemléli a textust, hanem in statu nascendi, gyönyörködik benne. Belehelyezkedik Bartis Attila világába, s ott jól érzi magát.
– írta az előadásról Kovács Dezső a Revizoronline.com-on megjelent kritikájában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!