Fotó: Bodor Balázs
2009. március 18., 10:082009. március 18., 10:08
Ódon kapun át léphetnek be a művelődni és szórakozni vágyó fiatalok a Bulgakov Café nevű irodalmi kávéház udvarára, ahol a falakat a firenzei és a velencei képzőművészeti akadémia diákjai és tanárai festette képek díszítik.
Az irodalmi kávéház hét évvel ezelőtt, 2002. június 12-én fogadta az első vendégét, Faludy György költőt, és neki szolgálták fel itt az első italt. A kulturális és az üzleti stratégiát Orbán János Dénes író, költő és üzlettársa, Kovács Ferenc dolgozták ki. „Tucatkocsmából volt már elég akkor is, és nyilván egy olyan helyet akartunk életre hívni, amelyben mi is jól érezzük magunkat, azaz egy kis kulturális fellegvárat, ahol Kolozsvár diáksága és magyar ifjúsága eszmét és poharat cserélhet” – foglalták öszsze az üzletvezetők, hogy miért döntöttek a kultúrkocsma megnyitása mellett.
Évek óta hetente itt ülésezik a Bretter György Irodalmi Kör, ugyanakkor havonta különböző kiállításoknak, koncerteknek és író-olvasó találkozóknak ad otthont a kávézó. A tulajdonosok elégedettek, állításuk szerint évente több mint száz esemény kerül itt megrendezésre.
„Vannak rendezvények, amelyek csak keveseket vonzanak, vannak, amelyek tömegeket érdekelnek. Én meg vagyok elégedve a mai ifjúsággal, szerintem nem igaz, hogy hanyatlás tapasztalható. Most is igen sok lelkes, művelt ifjú koptatja az egyetem és a kocsma padjait Kolozsváron” – mondta Orbán János Dénes, aki arról is tájékoztatott, hogy a Bulgakovban mindennapos vendégek a pókerezők és a sakkozók is, mint mondta, mindkettő magas intellektust igénylő társasjáték, és nem akárkik szoktak itt játszani.
Kéthetente Miracolix-rendezvényt tartanak, ilyenkor 50–70 ifjú játszik különböző társasjátékokat, állította a költő. Szerinte Erdély minden valamirevaló kultúrembere és politikusa megfordult már a Bulgakovban, számos magyarországi is, de volt itt amerikai, francia vagy japán híresség is. „Az elmúlt hét évben a legtöbb erdélyi író innen indult. Csak azokat sorolnám föl, akik közben »megkötetesedtek«: Ármos Lóránd, Dimény Lóránd, Márkus András, Murányi Sándor Olivér, Muszka Sándor, Noszlopi Botond, Székely Csaba.
A Bulgakov a magyar egyetemisták legkedveltebb helye, mert nekik nyílt, az igényes, kultúraszerető kolozsvári magyar egyetemistáknak, akiknek köszönhetően Kolozsvár az erdélyi magyarság szellemi fővárosa, még akkor is, ha a lakosság csak egyötödében magyar” – fejtette ki Orbán.
Mint mondta, a kulturális jelleg mellett mindig igyekeztek lehetőségeik szerint javítani a szolgáltatásokat: híres a Bulgakov kávéja, és azon kevés kolozsvári szórakozóhely közé tartozik, ahol hangsúlyt fektetnek a minőségi borokra, így a borkedvelők is elégedettek lehetnek. A tervek szerint az elkövetkezendő időszakban nemcsak területileg, hanem kulturálisan is bővítik a kávéházat: a közeljövőben klasszikus zenei esteket rendeznek, és ahogy elkészül az új szárny, újraindítják a humoresteket, ugyanakkor egy filmklub alapításán is gondolkodnak.
Mátyás királyról kapta nevét a 2007. november 24-én megnyílt Corvinus kávézó, ahol azóta számos erdélyi humorista lépett fel, és több koncertnek adott otthont: például a Szomszédnéni Produkciós Iroda, valamint a Jazz Roulett és a Coala Jazz Band produkcióit láthatták a vendégek, és időnként különböző műsorokkal színészhallgatók is bemutatkoznak a kisvendéglő közönsége előtt.
A tulajdonos, Mátéi Lénárd elmondása szerint a hely bármilyen kulturális rendezvényre kapható. Gyakran lehet itt egyetemi tanárokkal, politikusokkal találkozni, ahogy a kávézó jelmondata is hirdeti: bárkivel összefuthatunk. Akinek megtetszik a hely, és gyakran jár arra, az igényelhet klubtagsági kártyát is, és kedvezményeket kaphat – tájékoztatott a tulajdonos.
Nemcsak álmatlanságban szenvedőknek ajánlják a Márkos Tünde és Lőrincz Gyula képzőművész vezetésével tizenkét évvel ezelőtt megnyitott Insomniát, amely már különleges dizájnja miatt is kedvelt. Bár időközben új helyre költözött a festett bárányokkal dekorált kávéház, továbbra is Kolozsvár szívében várja vendégeit a nagypolgári lakásból kialakított lokál, amely gyakran biztosít helyszínt különböző kiállításoknak, zenés esteknek és más kulturális rendezvényeknek.
Havonta nyolc-tíz előadást tartanak itt, magyar és román irodalom egyaránt van terítéken, kortárs képzőművészek alkotásait ismerheti meg a közönség, de tartottak itt már bábelőadást is, és tervezik, hogy a közeljövőben kialakítanak egy filmvetítésre alkalmas termet. Gyakran felolvasások, könyvbemutatók, koncertek fogadják a vendégeket, a Montana és Miqueu Montanaro is volt már az Insomnia meghívott előadója.
Mátyás szülőháza és a Karolina tér közelében nyílt meg 2004 decemberében a kolozsvári egyetemisták kedvelt találkozóhelye, a Krajczár. Kis facégér jelzi a bejáratot, meredek falépcső vezet a kocsmába. Finta Csaba Gábor és Vincze László tulajdonosok már nyitáskor olyan helynek képzelték el a Krajczárt, ahol a kolozsvári magyar diákok jól érzik magukat, és időnként kulturális események színesítik a mindennapokat.
A lokál ideiglenes kiállításoknak ad otthont, fotók és más képzőművészeti alkotások díszítik a falakat. Havonta megújul a fotókiállítás, különböző együttesek, cigányzenekarok, vándorzenészek koncerteznek itt, időnként gitáresteket és dokumentumfilm-vetítéseket tartanak, ugyanakkor a Krajczárban sakkozni, ostáblázni is lehet, és mindig van friss újság a pulton.
Összeállításunk szerzői:
Dima Krisztina, Tőrös-Szőke Enikő, Vakarcs Melinda
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.