Fotó: Biró István
2010. január 22., 11:012010. január 22., 11:01
„A Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb” - vallja magyar kultúra napi üzenetében Kelemen Hunor, a román kormány RMDSZ-es művelődési minisztere, aki szerint a Himnusz több mint másfél évszázada az összetartozás szimbóluma a világ valamennyi táján élő magyar számára.
„A kultúra az igényesség mércéje, a romániai magyarság számára pedig a tolerancia és a befogadás közege is. Amit a közélet más területein kínkeservesen tudunk megértetni, elfogadtatni, megismertetni - értékeinket, műkincseinket, hagyományainkat, szimbólumainkat és ünnepeinket - az a kultúra területének sajátja, többletértéke. Ezen a területen gazdagságot jelent az, ha több nemzet egyenrangú értékei járulnak hozzá egy műalkotás, egy esemény létrejöttéhez” - fogalmaz a miniszter, jelentős eseménynek nevezve, hogy magyar politikus vezetheti a kulturális tárcát. „Ennek a felelősségnek teljes tudatában szeretném végezni tárcavezetői munkámat, kiemelt figyelmet szentelve a magyar kulturális örökségnek és a magyar alkotónak a kultúra valamennyi területén” - szögezi Kelemen Hunor, aki pénteken Kolozsváron ünnepli a Magyar Kultúra Napját.
A magyar és nemzetközi kulturális élet hat kiemelkedő személyisége: Eszenyi Enikő színművész, Forgács Péter filmrendező, médiaművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, Tarr Béla filmrendező, valamint Juliet Kinchin, a New York-i Modern Művészetek Múzeuma kurátora és Kobajasi Ken-Icsiro karmester kapta idén a Magyar Kultúra Követe címet. Az elismeréssel járó oklevelet Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Kultúra Napja alkalmából adta át a kitüntetetteknek a Magyar Tudományos Akadémián. Kobajasi Ken-Icsiro nem volt jelen az ünnepségen, ő később veszi át az oklevelet.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter a díjátadáskor rámutatott, hogy a cím megalapításakor arra kérték a kultúra különféle területein alkotó művészeket, szakembereket, hogy „folytassák, amit eddig tettek. Nem várunk tőlük többet és mást. Ne változzanak, maradjanak azok, akik eddig voltak, csak fogadják el a felkérést: művészetüket és személyüket, tevékenységüket e cím birtokában vessék latba”. Véleménye szerint a Magyar Kultúra Követe rangját az adja, hogy a cím viselői egy olyan „klub” tagjai lesznek, amelynek személyiségei 2007 óta a hazai és a nemzetközi életben is kiemelkedők, Fehér Lászlótól Konrád Györgyig.
„A kultúra embereinek rá kell világítaniuk, hogy ami a középkorban a föld volt, az újkorban egy gyár, az a vagyon a 21. században a megszerzett tudás, az oktatás, a kultúra és az innováció.
Magyarország bővelkedik tehetségekben, becsülni és bánni tudni kell velük” - hangoztatta a tárcavezető. A címmel elismertek közül Juliet Kinchin hangsúlyozta: nagyon megérintette a felkérés, hiszen szakmai és magánéletének egyaránt fontos része a magyar kultúra. A New York-i Modern Művészetek Múzeumának vezető kurátora 1983 óta jár rendszeresen Magyarországra, ekkor rendezte első kamara-kiállítását. Az Extremely Hungary amerikai kulturális évad kapcsán kifejtette: folytatandó, eredményes kezdeményezésnek tartja, hogy a kulturális tárca a külföldi kulturális intézeteken és évadokon keresztül népszerűsítse a magyar kultúrát a világban. A 2007-ben alapított elismerést azoknak a kimagasló tehetségű embereknek adományozzák, akik a magyar kultúrát, Magyarországot képviselik külföldön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok