Az írásos varrottas története, mintakincse több száz éves múltra tekint vissza Kalotaszegen
Fotó: Sara Meaker archívuma
A kulturális kisajátítás „bűneként” lehet tekinteni arra, hogy forrásmegjelölés nélkül használt fel kalotaszegi hímzésmintát a spanyol Mango divatmárka – állapította meg a Krónikának Újvári Dorottya művészettörténész. A kulturális örökség védelmében történő fellépést sürgető nyílt levél egyik megfogalmazója kezdeményezésük céljáról, a további lépésekről beszélt lapunknak.
2024. szeptember 26., 18:422024. szeptember 26., 18:42
2024. szeptember 26., 18:552024. szeptember 26., 18:55
Nyílt levelet fogalmazott meg a kalotaszegi írásos kulturális kisajátítása ellen a helyi közösség képviselőiből, valamint a régió tárgyi és szellemi örökségének kutatóiból és népszerűsítőiből álló csoport. A La blouse roumaine közösségi szervezet által szerdán este három nyelven – románul, magyarul és angolul – megosztott kérést azt követően fogalmazták meg, hogy
„Mi, a Kalotaszeg tárgyi és kulturális örökségének helyi képviselői, kutatói és népszerűsítői, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Punto Fa S.L., azaz a Mango fast fashion divatáruház új kollekciójának bizonyos darabjaihoz kisajátította és forrásmegjelölés nélkül használta fel a kalotaszegi írásos varrottasok mintáit” – olvasható a civil szervezet Facebook-oldalán, ahol már egy hete elindult az egyedi mintát megillető elismerést kérő, több ezer embert elérő kampány.
A közösségi oldalon megjelent, a divatcégnek is elküldött nyílt levelet Újvári Dorottya művészettörténész és Sara Meaker, a kalotaszegi kultúra és hagyományok független kutatója fogalmazta meg, aláírói között szerepel a Bokréta Kulturális Egyesület vezetője, illetve több tagja, antropológus, muzeológus, kutató, ügyvéd.
Koppintás. A La blouse roumaine kampányának illusztrációja
Fotó: La blouse roumaine/Mango, ThreadWritten Textiles
Újvári Dorottya az erdélyi tájegységben nagy felháborodást keltő esettel kapcsolatban leszögezte, olyan minta felhasználásakor, amely szorosan kötődik egy kulturális vagy etnikai csoporthoz, jelezni kell ennek eredetét. Rámutatott, attól függetlenül, hogy milyen darabon, tárgyon szerepel,
A levélben részletesen leírják, hogy a Mango által kisajátított minták a magyar népi varrottasok legismertebb és egyik legelterjedtebb típusába tartoznak, ez az úgynevezett írásos varrottas. Ennek története, mintakincse több száz éves, korai, a 19. század első feléből származó darabjai ma múzeumok gyűjteményeiben találhatóak többek között Kolozsváron, Bukarestben, Budapesten. Mint írják,
„Lévén, hogy ezek nagyon egyedi megjelenésű motívumegyüttesek, amelyek főképp stilizált növényi ornamentikát használnak fel, a világ minden tájáról vannak kedvelői, sőt, készítői is ezeknek a kézimunkáknak. Így nem csak magyar nyelvű publikációk jelentek meg az írásos varrottasról, hanem angolul is gazdag szakirodalma van. Ezt minden bizonnyal a mintákat forrásmegjelölés nélkül lemásolók is ismerhették – hívják fel a figyelmet a régió kulturális képviselői.
Újvári Dorottya bízik benne, hogy nyílt levelük eléri célját
Fotó: Facebook/Dorottya Újvári
A művészettörténész – akinek Sara Meakerrel közösen írásos mintarajzokat bemutató kötete jelent meg – arról is beszélt lapunknak, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a külföldi cégek gyakran használnak olyan népi ihletettségű mintákat, amelyek a vásárlótól távoli régióból származnak. Viszont a Mango nagy méretű lefedettségét tekintve, valamint a La blouse roumaine korábbi kampányain felbuzdulva úgy érezték, itt az ideje, hogy a kalotaszegi közösség is fellépjen.
Örvendünk annak, ha a helyi értékeinkre külföldön is felfigyelnek, de csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak a régió mintakincsének felhasználását, ha a kalotaszegi közösséget is megnevezik mint a kulturális örökség létrehozóját” – hangsúlyozzák a levélben, kérve, hogy a hagyományos varrottasok, viseletek bármely elemének kereskedelmi célú felhasználására, módosítására csak a közösséggel való konzultáció után kerüljön sor, ugyanakkor a felhasznált motívumok hitelességének és integritásának tiszteletben tartásával történjen az átdolgozás, ezek ugyanis Kalotaszeg kulturális örökségét képezik.
A közösség képviselői továbbá kérik a romániai és külföldi politikai döntéshozókat, hogy lépjenek fel a kulturális örökség védelmében, kiállva a már létező törvények és irányelvek mellett.
Kortárs magyar darabot, Egressy Zoltán Portugál című művét mutatja be románul a bukaresti Bulandra Színház.
Nyolc év szünet után jelentkezett egyéni tárlattal a városában Siska-Szabó Hajnalka aradi festőművész és rajztanár.
Feltűnt a láthatáron, mégpedig nagyon látványos előzetessel Ridley Scott mestermunkának ígérkező, új nagy eposza, a Gladiátor 2.
Felejthetetlen klasszikusokat is vetítenek a 24. Filmtettfeszten – közölték az október 2. és 6. között Kolozsváron és még 16 erdélyi településen tartandó szemle szervezői.
Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.
Fontos, hogy a román színházi szakma is megismerje erdélyi magyar társulatok munkáját, így nemcsak Budapest, hanem Bukarest felé is nyit az öt erdélyi magyar társulatot tömörítő Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN).
Énekművészeket, karmestert, balettművészt, hangszerművészt és műszakos munkatársat is díjazott a Kolozsvári Magyar Opera.
Szeptember 27–29. között Gyulán és környékén rendezik meg a Muzsikál az erdő programsorozatot. Nagyvárad idén is bekapcsolódik a népszerű rendezvénybe.
Bukarestben, a Liszt Intézetben nyílik kiállítás Soó Zöld Margit 2022-ben elhunyt kolozsvári művész alkotásaiból.
A Szatmárnémeti Harag György Társulat ismét külön repertoárral készül a nagybányai közönség számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!