2010. február 11., 10:022010. február 11., 10:02
Az 1951–1958 között gyűjtött mesék a Román Tudományos Akadémia Folklórarchívumából származnak, kiadásuk azért is volt fontos, mert a szerző megfogalmazása szerint, a moldvai csángó mesék kevéssé ismertek a magyar népmesék palettáján.
A kolozsvári Koinónia Könyvkiadónál tavaly megjelent kötetet kedden este Gazda Klára néprajzkutató mutatta be, aki elmondta, az ötvenes években Moldvában a mese még élő műfaj volt, a guzsalyasokban, kalákákon, a közös kaszálás szüneteiben mesemondással töltötték az időt, minden faluban volt legalább egy tucat mesemondó, idősek és fiatalok, férfiak és asszonyok. Akkor még engedélyezték a magyar iskolákat és a kutatók is akadémiai megbízással mehettek Moldvába, később ezt megtiltották.
A gyűjtők azt tapasztalták, hogy a tollbamondás nem csonkította a meséket, a magnóra azonban már a szűkszavúbb változat került. A 450 oldalas kiadványban kiejtés szerint, fonetikusan írva kerültek be a mesék, a könyv mégis olvasóbarát, hiszen a tájszójegyzék mellett a szövegben narancssárga színnel jelennek meg az archaikus és tájszavak magyarázatai.
Gazda Klára szerint a kötet a tudósoknak is hasznos, hiszen a motívumkutatásban segítheti a szakembereket, ugyanakkor a kötet végén található jegyzék összefoglalja mindazt, amit egy-egy meséről és annak a gyűjtési körülményeiről tudni kell, osztályozza a meséket a nemzetközi kategóriák szerint, és megjelöli a magyar megfelelőjüket.
A folklórintézetben őrzött anyag közkinccsé tétele közművelődési szempontból is nagyon fontos, állapította meg a néprajzkutató. A kötetet Salat-Zakariás Csaga modern és egyszerű vonalvezetésű, ugyanakkor érzékenyen lírai grafikákkal illusztrálta. A bemutatón Mátray László színművész olvasott fel a mesékből, Ségerc Feri, Csibi Szabi és Kelemen Pityu pedig moldvai népzenét játszottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok