2009. november 10., 10:122009. november 10., 10:12
Néhány hónapra rá, 1969 őszén jelent meg David Bowie amerikai dalszerző-énekes első világsikere, a Space Oddity, amely egy elszigetelt asztronauta, Tom őrnagy gondolatait és szavait örökíti meg, percekkel azelőtt, hogy minden kapcsolata megszakadna a Földdel.
A kerek évfordulóknak itt vége, hiszen ahhoz, hogy a világra jöjjön Bowie elsőszülöttje, Zowie Bowie (hivatalos nevén Duncan Jones), még két évet kellett várni, majd még egyet, David Bowie dalokat kezdjen el írni a szintén asztronauta Ziggy Stardustról. Utóbbi Tom őrnaggyal együtt végigkísérte a kis Zowie gyerekkorát és apja karrierjét.
Hogy miért a családtörténeti áttekintés? Nos, miután Zowie Bowie már a divatszakmában is kipróbálta magát, filmrendező lett, és eredeti nevén (Duncan Jones) saját Tom őrnagyával a főszerepben, elkészítette a Moont.
Sokaknak még mindig az űrbéli lövöldözést jelenti a tudományos-fantasztikus műfaj. Azonban számos példa igazolja, hogy a science-fiction nem egyszerűen egy műfaj, hanem olyan műfajcsalád, amelyen belül bármilyen történetet el lehet mesélni. A Moon kitűnően példázza: ideális esetben egyetlen színésszel is lehet jó sci-fit készíteni. Sam Rockwell a meggyőzőnél is meggyőzőbb a harmadik éve a Holdon egyedül élő asztronauta szerepében, aki egy napon egy ürséta alkalmával megtalálja önmagát – nem spirituális, hanem szó szerinti értelemben.
amerikai sci-fi, 2009. Írta és rendezte: Duncan Jones. Szereplők: Sam Rockwell, Kevin Spacey. Kép: Gary Shaw. Zene: Clint Mansell. Értékelés az 1–10-es skálán: 8. |
Ez a negyvenegy éves, félig független filmszínész úgy alakít egyszerre két különböző és mégis teljesen egyforma figurát, hogy a nézőnek egy pillanatra sem jut eszébe, hogy képi trükköt lát. Kevin Spacey pedig bár saját hangját adja a holdbázis vezérszámítógépének, arckifejezéseit a chatszobákból veszi kölcsön: van szomorú arca, mosolygós arca, aggódó arca – nagyon különleges módon egyszerre oldja és még feszültebbé teszik a film hangulatát a szmájlik.
A Hold felszíne és a világűr sötétje a háttere ennek a rendhagyó kis történetnek, amely már az első jelenetnél jobban hasonlít Stanislaw Lem halhatatlan Solarisára, mint bármely újkori, sci-finek nevezett akció- vagy horrorfilmre. A legjobb krimik hagyományai szerint bontakoznak ki a cselekmény szálai – nem véletlen, hogy nem árulok el többet a történetről. Élvezet lesz felfedezni a különböző magyarázatokat és megoldásokat, s figyelni, vajon melyik a helyes. Clint Mansell zenéje pedig külön élmény a filmben. Kihagyhatatlan néznivaló, ritka gyöngyszem.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.