2010. március 17., 09:312010. március 17., 09:31
A jó szándék meg is volt – legalábbis Burton részéről, és csak részben múlott rajta, hogy a végeredmény messze elmarad a sötét fantasztikus történetek mesterének eddigi alkotásaitól. A sztori ugyanis nagyon nem timbörtönös – hanem inkább amolyan eragonos-narniás fantasyelemeket felvonultató ötvözet.
Ha ebből a meghatározásból senkinek sem köszön vissza a két Carroll-féle Alíz-történet, az nem a véletlen műve. Az eredeti sztorikat ugyanis a forgatókönyv írója csupán kiindulópontként használta fel, megtartotta az alapvető karaktereket, valamint természetesen a helyszínt, ezekből pedig összegyúrt egy olyan lebutított történetet, amely köszönő viszonyban sincs nemhogy az alapsztorival, de még az eredeti Carroll-féle hangulattal sem.
A kiindulópont az, hogy a címszereplő immár nem kislány, hanem nagykorúvá cseperedett ifjú hölgy, akit éppen ezért minél hamarabb ki is akarnak házasítani. Már meg is találták számára a jó partit – aki azonban enyhén szólva nem dobogtatja meg a szívét.
Alice In Wonderland. Amerikai fantasztikus film, 101 perc, 2010, Rendezte: Tim Burton. Producer: Jennifer Todd, Suzanne Todd, Richard D. Zanuck. Szereplők: Mia Wasikowska, Johnny Depp, Helena Bonham Carter, Alan Rickman, Anne Hathaway, Crispin Glover. Írta: Linda Woolverton. Kép: Dariusz Wolski. Zene: Danny Elfman. Értékelés az 1–10-es skálán: 6 |
Az eljegyzési ünnepséggel egybekombinált lánykérést sikerül megúsznia, mivel ismét felbukkan az egzaltált fehér nyúl, ő pedig természetesen azonnal a nyomába ered. Így aztán ismét csak Csodaországban találja magát, ahol kislányként is megfordult már (lásd az eredeti történeteket). Itt aztán azzal kell szembesülnie, hogy minden lepusztult, miután a Vörös királynő letaszította trónjáról a Fehér királynőt, és neki kell visszaállítania a régi rendet. Ehhez azonban végeznie kell egy félelmetes szörnnyel is.
Ezzel a sztorival még Tim Burton tehetségével is nehéz bármit is kezdeni. Ami tőle tellett, megtette, a látványvilág kellőképpen extrém, színes és mellbevágó, ugyanakkor határozottan nem illeszkedik a burtoni vizuális hagyományokhoz, néha inkább mintha Terry Gilliam animációit idéznék. (Ami talán nem is véletlen: a Jabberwocky nevezetű szörny történetét 1977-ben Gilliam is feldolgozta).
Az sem sokat segít a filmen, hogy Burton itt is kedvenc színészeire, Johnny Deppre és Helena Bonham Carterre támaszkodik. Ugyan mindketten kitűnőek – előbbi az Őrült Kalapos, utóbbi a furcsa fejformájú Vörös királynő szerepében –, azért még az ő alakításuk is kevés ahhoz, hogy igazán emlékezetes, és a burtoni életműhöz is méltó alkotás kerekedjen a filmből. Kellemes élmény a címszereplőt alakító Mia Wasikowska alakítása is, de ő sem ezzel a filmmel kerül be a világot meghódító sztárok sorába – arra viszont kiválóan alkalmas, hogy elindítsa őt egy szép reményű pályán.
A Burton-féle Alíz Csodaországban mindemellett határozottan kiábrándító. A már a sztori legelején beharangozott csúcspont, amelynek értelmében Alíznak kell csillogó páncélban megküzdenie a szörnnyel (amely amúgy Carroll zseniális, magyarra Weöres Sándor által is „lefordított” halandzsaversének főszereplője, de itt Alíz nemeziseként jelenik meg), amolyan Jeanne d’Arc-szerű amazonná változtatja a lányt, ennek pedig sokkal több köze van a ma oly divatos feminista propagandához, mint Lewis Carroll abszurd meséjéhez.
A sztori legújabb filmváltozata mindennel szakít, ami az eredeti történet sajátja volt – felnőttek által is élvezhető mese helyett elcsépelt kliséket felvonultató, moralizáló társadalomkritika lett belőle. Ez pedig a legkevésbé sem válik előnyére.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.