Közelkép: epizódképek az iraki hadszíntérről

A háború kábítószer – adja meg az alaphangot egy regényből vett idézet a tegnap hajnali Oscar-gálán hat szobrocskát – köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezésért járót is – begyűjtő A bombák földjén című amerikai háborús dráma története számára rögtön a nyitányban, és a sztori mindvégig hű is marad ehhez az alapvetéshez.

Balogh Levente

2010. március 09., 09:552010. március 09., 09:55

A Mark Boal szabadúszó újságíró iraki tapasztalatai nyomán született film főhőse, William James őrmester, a közel-keleti országban szolgálatteljesítő tűzszerész ugyanis szinte teljesen szenvtelenül, a veszélyekre, a bármely pillanatban bekövetkezhető halálra látszólag fittyet hányva, sőt élvezettel végzi feladatát, az iraki felkelők által elrejtett házi készítésű robbanószerkezetek hatástalanítását.

Mindez a szenvtelenség azonban csak addig tart, amíg össze nem barátkozik egy tizenéves iraki sráccal, aki DVD-árúsítással keresi kenyerét a bagdadi utcákon. A barátság azonban tragikus véget ér, amikor William azzal szembesül, hogy a fiú meghalt, holttestét pedig a felkelők „testbombaként” akarják hasznosítani. A boszszúvágy ekkor arra sarkallja, hogy az addig csupán szakmaként végrehajtott iraki küldetést személyes ügyként kezelje, ennek nyomán pedig érzelmileg is egyre inkább magáénak tudja a háborút.

Kathryn Bigelow filmjéről – amely a kilenc jelölésből hatot váltott Oscar-díjra, igazolva ezzel, hogy az amerikai filmakadémia tagjai lényegesen józanabbak a Hollywoodba akkreditált külföldi újságíróknál, akik a nagy rivális Avatarnak ítélték az Aranyglóbuszt – ugyanakkor nehéz lenne kijelenteni, hogy rendkívül eredeti megközelítésben mutatná meg a háború borzalmait. A bombák földjén csupán a szintén kilenc Oscarra jelölt, ám inkább animációs mesefilmként kategorizálható Avatarhoz képest kiemelkedő film, az Oscar-mezőnyből akár az Egek ura, de főleg a District 9 is eredetibb, és talán érdemesebb lett volna a legrangosabb díjra.

A bombák földjén
The Hurt Locker. Amerikai háborús dráma, 2008, 132 perc.
Rendezte: Kathryn Bigelow.
Producer: Kathryn Bigelow, Mark Boal.
Szereplők: Jeremy Renner, Christopher Sayegh, Anthony Mackie, Brian Geraghty, Guy Pearce, Ralph Fiennes.
Írta: Mark Boal.
Kép: Barry Ackroyd.
Zene: Marco Beltrami.
Értékelés az 1–10-es skálán: 7

A döntnökök azonban a jelek szerint ezúttal is inkább az aktuálpolitikai üzenetet is hordozó filmre szavaztak, márpedig az amerikaiak kollektív lelkiismeretét jelenleg egyértelműen a két közel-keleti hadszíntéren, Afganisztánban és Irakban – de főleg ez utóbbiban – zajló amerikai beavatkozással kapcsolatos visszásságok nyomják. Hiszen egyre erőteljesebben igazolódik be a gyanú, amely szerint az iraki inváziót ordas hazugságokkal, Szaddám Huszein nem létező tömegpusztító fegyvereivel indokolták, és – miközben amúgy a diktátorért tulajdonképpen senki sem hullat könnyeket – az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a Washington irányította szövetséges hadigépezet egyre kevésbé tudja, mit is kezdjen a Szaddám megbuktatása óta egyre nagyobb anarchiába süllyedő Irakkal, ahol immár nagyon kevesen tekintenek felszabadítóként az amerikaiakra.

A bombák földjén épp attól nyerhette el a filmakadémia tagjainak tetszését, hogy szakít azzal a képpel, amely az amerikai katonákat hősökként mutatja be. Ezzel Oliver Stone A szakaszának nyomdokaiba lép, tehát tulajdonképpen ez sem jelent igazi újdonságot, azonban valóban díjazandó az az igyekezet, hogy nem kendőzi el a kellemetlen igazságokat – nevezetesen azt, hogy a helybéliek nem véletlenül tekintenek megszállóként a jenki katonákra. Azok ugyanis a „civilizációexportőr” gőgjével viszonyulnak az irakiakhoz, egyformán lekezelően bánva az utcagyerekekkel, a piaci árusokkal és az egyetemi professzorokkal.

A filmből kiviláglik a háború teljes abszurditása és értelmetlensége: az iraki szolgálatra küldött katonák gépiesen teljesítik a parancsokat, de igazából fogalmuk sincs, hogy miért és ki ellen kell harcolniuk – utóbbi már csak azért is így van, mert nem reguláris hadsereg, hanem a hivatalos szakzsargon szerint felkelőknek titulált gerillacsoportok állnak velük szemben.

Ebben a közegben csak a Williamhez hasonló katonák tudják megállni a helyüket, akik valóban szeretik, amit csinálnak – igaz, neki elsősorban nem is az a dolga, hogy levadássza az ellenséget, hanem az, hogy életeket mentsen meg az általuk kihelyezett bombák hatástalanításával. Mindezt azonban egyáltalán nem a fehér Hummeren berobogó hős pózából teszi, sőt határozottan antihős, amolyan kivagyi cowboy: arrogáns, összeférhetetlen, a legkevésbé sem csapatjátékos, így társai, akiknek élete épp az összehangolt akciók sikerétől függ, már a meggyilkolását is fontolgatják  – viszont vitathatatlanul vérprofi, nála hatékonyabban kevesen bánnak el a rejtett robbanószerkezetekkel.

A film azáltal is közelebb hozza a háborút, hogy belülről mutatja meg azt, azaz A Ryan közlegény megmentése óta bevett gyakorlatnak számító perspektívából, a szereplőkkel egy ütemben mozgó, imbolygó, reszkető kézikamerával filmezve tárja a néző elé a történéseket. A film így dokumentarista jelleget kap, amit a szaggatott vágások is erősítenek. Nem lineáris történetet látunk, hanem epizódokat az Irakban szolgáló tűzszerész életéből.

Eddig még rendben is lenne a történet, ám a drámai konfliktus, illetve annak kibontása meglehetősen ügyetlenre sikeredett. Azért ugyanis, hogy a főhős személyiségfejlődését illusztrálják, nevezetesen, hogy valójában ő is ember, aki képes a bajtársaiért az önfeláldozásra is, olyan fordulatokat iktattak be a történetbe, amelyek enyhén hiteltelenné teszik azt. Az iraki fiú gyilkosai felkutatásának céljával megejtett magányos éjszakai nyomozás, illetve az, hogy a pokolgépes merénylet körülményeinek kivizsgálása helyett a tettesek felkutatására indul, nem csak az iraki veteránoknál veri ki a biztosítékot, hanem bárkinél, akinek minimális fogalma van a harcászati kérdésekről.

A zárás ugyanakkor mindezek ellenére némileg helyrebillenti a filmet, a végső fordulat – amely megmagyarázza a nyitójelenetben hallott idézetet – arra világít rá, hogy a háború emberi oldalának megtapasztalása és a személyes kudarc sem írja felül a késztetéseket. Ha valakinek szüksége van az adrenalinsokkra, amit egy ellenséges fegyveresektől hemzsegő, sivatagi hőségtől izzó városban a bombák keresése és hatástalanítása jelent, akkor képtelen róla lemondani, hogy helyette eljátssza a szerető családfőt.

A bombák földjén egyike azon kísérleteknek, amelyek arra irányulnak, hogy Amerika szembenézzen mindazzal, amit az iraki háború jelent. Megvannak már az ilyen filmek a második világháborúról, Koreáról és Vietnamról, sőt az első Öbölháborúról is – a mostani konfliktusnak azonban még nincs vége, így sommás következtetéseket nem is tud levonni. Ehelyett betekintést enged abba a világba, ami a CNN híradásaiból kimarad, és a néha kissé kínos fordulatok ellenére is sikeresen mutatja be, mennyire tűnik valós lehetőségnek a „békefenntartás” és „a demokrácia megszilárdítása” Irakban. A film megadja a támpontokat, a következtetést pedig – a torzítások kiszűrése után – mindenki levonhatja saját maga számára.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 29., kedd

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa: kettős esemény a Mikes-kastélyban

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa: kettős esemény a Mikes-kastélyban
2025. július 29., kedd

Radu Jude Drakulájával jubilál a TIFF horrorfilm-fesztiválja a Szeben megyei Berethalomban

Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.

Radu Jude Drakulájával jubilál a TIFF horrorfilm-fesztiválja a Szeben megyei Berethalomban
2025. július 28., hétfő

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket

Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket
2025. július 28., hétfő

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület

Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület
2025. július 24., csütörtök

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről

Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről
2025. július 22., kedd

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között

Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között
2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten