Jó ideje divat a nyolcvanas évek világát megidéző retró, aminek Hollywood sem tudott ellenállni: ezúttal a korszak egyik ikonikus alakját, a Robotzsarut bikázták fel újra egy remake erejéig. José Padilha rendező és stábja meglepően jó munkát végzett, a klasszikus sztorit nem csupán leporolni sikerült, de aktualizálni is, így a retró szereplő kimondottan mai karakterként, mai problémákkal küzdve jelenik meg újra a filmvásznon.
2014. március 03., 16:522014. március 03., 16:52
Az 1987-es eredeti a reagani „konzervatív forradalom” és a túlburjánzó kapitalizmus kultúrája volt – igaz, azóta a kétszer is elnökké választott Ronald Reagan doktrínájának helyessége beigazolódott, hiszen általa sikerült megdönteni a kommunizmus rémuralmát Európában, és gatyába rázni az ország gazdaságát –, a mostani film pedig a terrorizmus, az amerikai világrendőr-szerep, ember és gép kapcsolata, valamint a kommunikációs eszközök és a magánélet teljes lekövethetőségének kérdéskörét járja körül.
Az eredeti sztorihoz hasonlóan ez a történet is a közeli jövőben játszódik, a főszereplő itt is egy detroiti rendőr, Alex Murphy, a robot rendfenntartók ugyanakkor már a mindennapi valóság részei azelőtt is, hogy Murphyt – miután egy bűnbanda merényletet követ el ellene – robotzsaruvá „építik át.”
A 87-es filmben még csupán hibás prototípusként megjelenő ED 209-es modell és az ember formájú kisebb robotok világszerte több válsághelyszínen vannak jelen az amerikai hadsereg képviseletében, többek között Teherán utcáin is ők tartják fenn a rendet – vagyis a film alkotói megelőlegezték, hogy Afganisztán és Irak hibáiból nem tanulva Washington a perzsa államot is lerohanja, ahol ugyanúgy nem tudja majd kezelni a helyzetet, mint a két másik ázsiai országban.
A gond csak az, hogy egy törvény miatt az Egyesült Államok területén a robotok nem vethetők be, ezért a gépek gyártásával foglalkozó Omnicorp vállalat egy befolyásos tévés újságíró segítségével mindent megtesz annak érdekében, hogy a törvényt eltöröljék. Ehhez kell egy nagy dobás, az olyan gép, amely emberi érzelmeket is képes produkálni – innen már csak egy kis ugrás, hogy a kocsija robbanása után csupán néhány szövetcafatból álló Murphy Robotzsaruként éledjen újra.
A film egyik alapdilemmája morális síkon jelentkezik: mennyi joga van az orvostudománynak beavatkozni egy ember személyiségébe, korlátozhatja-e a szabad akaratát azon az alapon, hogy dollármilliókat ölt az élete megmentésébe? Ezt meglehetősen hosszasan boncolgatja a történet, ezért aki pörgős, vad akciójeleneteket vár, ne erre a filmre üljön be.
Szintén égetően aktuális kérdés, hogy azon eszközeink, amelyek megkönnyítik a mindennapi életünket, egyúttal nyitott könyvvé is teszik azt azok számára, akik képesek figyelemmel követni őket. A Robotzsaru például a mobiltelefonok és a térfigyelő kamerák hálózatára csatlakozva bárkit képes megtalálni – meglehetősen nyugtalanító jövőkép, már csak azért is, mert a jelek szerint ez nem is annyira a jövő, mint inkább a jelen zenéje, és még fém- és számítógép alkatrészekkel egybeépített szuperzsaru sem kell hozzá.
A modern Robotzsaru meglepő módon kiváló színészi teljesítményekkel is képes szolgálni, ami annak tudatában mégsem annyira meglepő, hogy meglehetősen nagy nevek vállalták el a szereplést benne. Samuel L. Jackson a manipulatív média élő megtestesülése a robottechnológia amerikai alkalmazása mellett kardoskodó tévés showman szerepében, Gary Oldman a Robotzsaru „atyját” játszó, az emberi személyiségbe való beavatkozás miatti erkölcsi dilemmával küzdő professzorként jelenik meg, míg Michael Keaton a főgonosz vállalattulajdonos szerepében alakít jót.
A modern Robotzsaru ugyan néha talán kissé túlságosan is szájbarágósan próbál állást foglalni a mai kor problémái kapcsán, ugyanakkor nem rossz film – mindenképpen több egy egyszerű lövöldözős-üldözős akciófilmnél.
Robotzsaru (Robocop. Amerikai sci-fi akció, 121 perc, 2014). Rendezte: José Padilha. Szereplők: Joel Kinnaman, Samuel L. Jackson, Gary Oldman, Abbie Cornish, Michael Keaton, Jay Baruchel. Írta: Michael Miner, Edward Neumeier, Nick Schenk, David Self, James Vanderbilt. Kép: Lula Carvalho. Zene: Pedro Bromfman.
Értékelés (1-10-es skálán): 7
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
szóljon hozzá!