A kortárs román film és a fiatal román rendezők jó tíz éve kezdődött diadalmenetét idén Radu Jude folytatta, akinek Aferim! című, a 19. századi havasalföldi viszonyokat, a cigány rabszolgaság témáját bemutató filmje februárban a legjobb rendezésért járó Ezüstmedvét nyert a Berlinalén.
2015. március 24., 10:392015. március 24., 10:39
A fekete-fehérben forgatott történelmi film a külföldi siker után most elérkezett a romániai mozikba is, és elöljáróban elárulhatjuk: a pozitív fogadtatás egyáltalán nem érdemtelen.
A történet – melynek címe törökül azt jelenti: bravó! – 1835-ben játszódik valahol a török fennhatóság alatt álló Havasalföldön. A Jude által felvázolt társadalmi tablón tehetős bojárok, pöffeszkedő pópák, mélyszegénységben élő parasztok és rabszolgasorban tartott cigányok bukkannak fel – ebben a brutális és reménytelen világban kell a főhősnek, a Constandin nevű rendőrnek (esetleg hajdúnak vagy pandúrnak?) felkutatnia egy szökött cigány rabszolgát megbízója, Cîndescu bojár számára.
A Teodor Corban által zseniálisan megformált rendész a hadseregbe frissen beprotezsált fia társaságában ered a szökött rabszolga nyomába. Megjelenésük, illetve a feladat végrehajtása utáni távozásuk keretbe fogja a történetet – szinte a semmiből tűnnek elő a kopár, vigasztalan havasalföldi tájban, hogy aztán dolguk végeztével kisétáljanak a képből, hogy újfent a nyomasztó üresség vegye át az uralmat.
Nem mintha amúgy különösebben vigasztaló lenne a történet. A Jude által bemutatott világ hihetetlenül kegyetlen – bár már a 19. században járunk, minden szempontból középkori vagy még rosszabb állapotok uralkodnak. A tipikusan bizánci-levantei miliőben akinek bármilyen hatalma van, azonnal feljogosítva érzi magát arra, hogy a társadalmi ranglétrán alatta elhelyezkedőket megalázza, terrorizálja. A bojár – a fejedelmen kívül persze – mindenki korlátlan önkényura, de a rendőr is azonnal a testi fenyítés eszközéhez folyamodik, amikor parasztokat kell vallatni.
A film ugyan a 19. században játszódik, de természetesen a mai román társadalomról szól. Hiszen az ortodox egyház ugyanúgy érinthetetlen és mindenek fölött áll, ugyanúgy vak engedelmességet követel, és ugyanúgy hinti az intoleranciát, mint a filmbeli pópa, aki zseniális monológot darál el arról, hogy a Jóisten megbüntette a cigányokat, ezért feketék, és ezért természetes, hogy rabszolgasorban tartják őket, a zsidóknak pedig a pajesz lenyírása és egy kiadós verés dukál.
Megkapja a magáét a homofóbia és a – természetesen csakis a férfi részéről megnyilvánuló – házastársi erőszak is, amelyeket a film főhőse a világ legtermészetesebb dolgaként kommentál. És persze a korrupció is: a szökött cigány után kutató rendőrnek le kell fizetnie az illető területért felelős kollégáját, hogy az nyomozni engedje.
A fekete-fehér filmezés ugyan elidegenítőleg hat, ugyanakkor a dokumentarista jelleget erősíti. (Akárcsak a Spielberg által vászonra vitt Schindler listájában). Egy-egy beállítás olyan, mintha a fotográfia, a dagerrotípia megjelenését közvetlenül megelőző korról készült fekete-fehér fénykép lenne.
A történet egyrészt a főhős jellemfejlődéséről szól – a rendőr rádöbben, hogy a cigányok nem született bűnözők, ezért megpróbál közbenjárni az elfogott szökött rabszolga érdekében –, másrészt viszont arról, hogy az adott korban a becsontosodott hierarchia, a viszonyok teljesen kilátástalanná teszik a velük való szembeszállást – a legjobb szándék is elbukik a basáskodó helyi kiskirályok önkényén.
A főhős – aki amúgy maga is része a rendszernek – a megalázó lecke után meghunyászkodva elvonul, és arról elmélkedik, hogy a fiának talán majd jobb lesz. A szereplőkről és a sivár tájból is sugárzó reménytelenség azonban azt sugallja: a pozitív változás csak a rendszer fenekestül való felforgatásával érhető el. Ha egyáltalán. n Balogh Levente
Aferim! (Aferim! – román történelmi dráma, 18 perc, 2015). Rendezte: Radu Jude. Szereplők: Teodor Corban, Victor Rebengiuc, Luminiţa Gheorghiu, Şerban Pavlu, Cuzin Toma, Gabriel Spahiu. Írta: Radu Jude, Florin Lăzărescu. Kép: Marius Panduru.
Értékelés az 1-10-es skálán: 9.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
szóljon hozzá!