Azt készséggel elismerjük, hogy A gyűrűk ura trilógia megfilmesítését követően teljes mértékben indokolt volt a J. R. R. Tolkien által kreált történet előzményének, A hobbitnak a filmvászonra alkalmazása is.
2014. december 29., 15:292014. december 29., 15:29
Egyrészt azért, hogy azok is megtudják, hogyan került a hatalom gyűrűje Zsákos Bilbóhoz, majd unokaöccséhez, Frodóhoz, akik a regényt nem olvasták, másrészt pedig a trilógia sikere is arra predestinálta a művet, hogy a filmek alkotói még egy jól jövedelmező, a Tolkien-univerzumot megjelenítő filmes kalandba belevágjanak.
Azt azonban, hogy a terjedelmében A gyűrűk ura bármelyik kötetének legfeljebb a kétharmadát elérő A hobbitot is három, egyenként közel háromórás filmben vigyék vászonra, már semmi sem indokolja.
Vagyis de: az, hogy az alkotók hasonlót kaszáljanak a bevételen, mint A gyűrűk ura esetében. Maga a történet azonban több okból sem. Egyrészt a rövidsége miatt, másrészt pedig azért, mert lényegesen kevésbé árnyalt és cizellált, mint a megjelenését követően közel tizenöt éven keresztül írt, eposzi jellegű folytatás.
Ezért aztán Peter Jackson rendező és a forgatókönyvírói stáb gyakorlatilag az elsőtől az utolsóig minden jelenetet beleírt a filmbe, majd, mivel ez szemmel láthatóan nem lett volna elegendő a közel kilencórás filmfolyamhoz, számos pluszelemet talált ki. Ezek egy része ha lazán is, de valamelyest illeszkedik a Tolkien által megálmodott Középfölde világába, mások viszont jobb esetben kínos feszengésre, a rosszabbikban viszont hangos és gúnyos hahotázásra késztetik a nézőt.
Az első rész, A váratlan utazás addig dolgozza fel a történetet, amíg a főhősök – Zsákos Bilbó, valamint az egykori törpkirályságot, Erebort a Szmaug nevű sárkánytól visszahódítani akaró Tölgypajzsos Thórin és törptársai eljutnak a Magányos Hegy közelébe. A második, a Szmaug pusztasága azt mutatja be, hogyan érnek el a hegyig, és hogyan bosszantja fel Bilbó Szmaugot, a most mozikba került harmadik epizód pedig, amely Az öt sereg csatája címet viseli, a címben is jelzett módon a hegyben rejlő kincsek birtoklásáért összeverbuvált hadseregek összecsapását mutatja be.
Csakhogy, mivel a regényben ez gyakorlatilag az utolsó néhány fejezetet jelenti, a filmidő nagy részét a csata részletes bemutatása tölti ki – ezalatt egy hosszas CGI-orgia értendő, amely ugyan az első tíz percben még elég látványosnak és érdekesnek mondható, de utána még a 3D ellenére is meglehetősen egyhangúvá válik.
A filmkészítők által a sztorihoz hozzáadott értékek között azért megemlíthető, hogy a csata során felbukkan néhány ötletes megoldás is, mint a faltörő és a katapultos trollok, de a többi elem meglehetősen erőltetett. A Tauriel nevű tündelány és Kili, a törp közötti szerelmi szál miatt pedig még a kevésbé elvetemült Tolkien-rajongó is azt kívánja Peter Jacksonnak, hogy a lehető legszorosabb határidőn belül tegyen az otthonában látogatást egy kiéhezett orkfalka.
Mindent összevetve A hobbit-trilógia elvégzi azt a feladatot, hogy megismertesse a kívülállókkal A gyűrűk ura cselekményének előzményeit, de ennek lényegesen hatékonyabban eleget tudott volna tenni egyetlen, hosszas menetelések, szenvelgések és egyéb üresjáratok nélküli, egész estés filmként.
A hobbit – Az öt sereg csatája (The Hobbit: The Battle of the Five Armies). Amerikai-új-zélandi fantasy, 144 perc, 2014). Rendezte: Peter Jackson. Szereplők: Martin Freeman, Ian McKellen, Richard Armitage, Andy Serkis, Hugo Weaving, Cate Blacnett, Evangeline Lilly, Christopher Lee. Írta: Fran Walsh, Philippa Boyens, Guillermo del Toro, Peter Jackson. Kép: Andrew Lesnie. Zene: Howard Shore.
Értékelés az 1-10-es skálán: 7
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
szóljon hozzá!