Közös vándorkiállítással emlékezett meg a „20. századi reneszánsz emberről” Budapest Főváros Levéltára és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum – a Kós Károly világa, 1912 című tárlatot kilencedik alkalommal Nagyszebenben nyitották meg novemberben.
2014. december 18., 19:162014. december 18., 19:16
A nagyszabású kiállítást első ízben Budapesten mutatták be 2012-ben, a tárlat a magyarországi siker után erdélyi vándorútra indult: Sepsiszentgyörgy után még hét romániai városba jutott el, méltó módon megemlékezve a Kós Károly emlékév keretében a sokoldalú mester életpályájának egyik meghatározó időszakáról.
„Nem annyira az eredeti műtárgyakon van a hangsúly, hisz tervrajzokat is állítunk ki és persze, maketteket is. Inkább az a cél, hogy Kós Károly korszerűségét mutassuk be, azt, hogy munkássága miként íródik be az európai áramlatokba. Abban az időben az art nouveau abszolút forradalmi irányzatnak tűnt és nem üres modernizmus volt, hanem egy adott nép hagyományait dolgozta fel Kós, nemzetközivé téve azokat\" – mondta el a tárlat nagyszebeni megnyitóján Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.
Hozzátette, hogy az út, amit Kós Károly járt be építészetben, rokon a Bartók- és Kodály-félr úttal – ők a nép zenéjét, Kós a népi építészetet szintetizálta, emelte fel nemzetközi szintre.
A nagyszabású tárlat vándorútjának kilenc helyszínén – Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben, illetve Nagyszebenben – eddig közel tízezren voltak kíváncsiak a rendhagyó módon tálalt munkákra.
Kós Károly (1883–1977) építész, grafikus, író, ideológus, politikus, intézményszervező és mezőgazdász sokoldalú munkásságáról azt is szokták mondani, hogy a 20. századba oltott reneszánsz emberként dolgozott. Budapestet leszámítva Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön valósult meg a legtöbb épületterve, és legszebbikükben, a Székely Nemzeti Múzeum általa tervezett főépületében őrzik politikai írásait, valamint maga faragta dohányszelencéjét és szemüvegét is.
A Macskafogó című népszerű sci-fi paródia-animáció vetítésével ünnepli a magyar film napját a kolozsvári Győzelem mozi.
Kolozsváron mutatja be Szűcs Nelli színésznő Fedák Sáriról szóló önálló estjét május 11-én – közölte a szervező Magyarország Főkonzulátusa.
Új filmkoncertekkel jelentkezik a 23. alkalommal tartandó Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), ezek közt egy elveszettnek hitt Drakula-film remake-je is szerepel, amelyet a Sapientia egyetem kolozsvári alkotói jegyeznek.
Nagyszabású produkcióra készül a Kolozsvári Magyar Opera: május 30-án mutatják be a Jézus Krisztus szupersztár című előadásukat.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a színház Szigligeti Társulata: Lewis Carroll jól ismert abszurd meseregényét, az Alíz Csodaországbant a Kossuth-díjas Zsótér Sándor rendezte színpadra.
Legújabb, Kaktuszvirág című előadását mutatta be hétvégén a nagyváradi Szigligeti Társulat, amely más Bihar megyei helyszínekre, Székelyhídra és Nagyszalontára is elviszi a vígjátékot.
Az úgynevezett „kis magyar világ” időszakában, 1940 és 1944 között, Észak-Erdély visszacsatolásakor készített fényképekből nyílik tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban április 24-én, szerdán 17 órakor.
Eugène Labiche A Lourcine utcai gyilkosság című darabjának bemutatójára készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, a premiert április 22-én, hétfőn este 7 órától láthatják az érdeklődők a színház nagytermében.
Az Erdélyben született ikonikus színésznő, Kiss Manyi személyes levelezését, fényképeit, iratokat tartalmazó, Kolozsváron található hagyatékát kutatják és népszerűsítik a Babeș–Bolyai Tudományegyetem hallgatói.
Újraindul a Kolozsvári Állami Magyar Színház tíz éve kezdeményezett, egy időre abbamaradt beszélgetős-főzős sorozata, amelyben színészek faggatnak színészeket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!