Kőrösi Csoma Sándor csodálatos legendáriuma – Molnár Vilmos csíkszeredai író új prózakötetéről

– Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium címmel látott napvilágot legújabb prózakötete. Mint az ismertetőben szerepel, a nyelvtudós „életének, utazásának fehér foltjait próbálta kitölteni a mese eszközeivel”. Nemrég a Székely Könyvtár sorozatban az utóbbi évek-évtizedek Csoma-kutatását összegző könyve jelent meg. Ezek szerint nemcsak szerkesztőként, de fikciós világot teremtő íróként is erőteljesen foglalkoztatja Kőrösi Csoma Sándor alakja, személyisége. Meg tudná fogalmazni, hogy miért?

– Csoma Sándor személye, élete sokakat foglalkoztat már vagy százhetvenvalahány éve. Könyvtárnyi irodalma van a témának, az utóbbi évtizedekben is sok új írás született erről. Számos új információ bukkant fel, és néhány eddigi tévhit megcáfolódott. Nemcsak a Kárpát-medencében, de külföldön, más kontinenseken is érdeklődnek Csoma személye iránt, s ez az érdeklődés mintha még nőne is. Japánban az 1930-as években egy ottani egyetem diákjai a keleti és nyugati közös értékeket keresve odáig mentek, hogy bódhiszattvává avatták. Az, ahogy Csoma Sándor egész életét feltette egy nagy célra, az alázat, ahogy saját énjét alárendelte ennek, a törhetetlen kitartása a kortársait is elképesztette.

Örülök, hogy említette a Székely Könyvtár sorozatban két évvel ezelőtt megjelent Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című tanulmánykötetet. Több ezer oldal idevágó anyagot olvastam el az előválogatásnál. Nagy segítségemre voltak ebben a Kovásznán Gazda József irányította Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által kiadott több száz oldalas évkönyvek – ismételten köszönet értük –, melyek mindegyike sok új értékes adatot, adalékot tartalmaz számos kiváló bel- és külföldi szerzőtől az újabb Csoma-kutatásokkal kapcsolatban. Ez volt a szerkesztőként összeállított „tudományos” Csoma-könyvem, ahogy nemrég valaki nevezte.

A könyv alcíme: Rendhagyó legendárium, egyfajta legendák lazán összefüggő sorában próbálom elmondani azt, amiről keveset vagy semmit sem tudunk. Csoma nagy keleti útjáról igen hézagosak az ismereteink, a nagy nyelvész önmagáról, az általa átéltekről nem beszélt, nem ezt tartotta fontosnak. Ezeket a hézagokat próbáltam kitölteni a fantázia (és némi humor) segítségével. Egyfajta mitizálásról van szó, a magát szerényen mindig háttérbe szorító Csoma személye erre igen alkalmas.

A most megjelent legendárium több darabját is felolvastam már 2018 februárjában Kolozsváron a Bulgakov Kávéházban a Magyar Széppróza Napján, és abban az évben ezek az írások különböző lapokban is megjelentek, míg a tanulmánykötet ötlete csak a következő év elején jutott eszembe, s csak 2019 végére készültem el vele. Azért tartom fontosnak ezt megjegyezni, mert kérdeztek már rá, hogy használtam-e a most megjelent könyvemben az előző, általam szerkesztett Csoma-tanulmánykötet információit. Aki olvassa, láthatja, nincs kapcsolat a két könyv között. Csak egyszer próbáltam felhasználni valamit a tanulmánykötetből, akkor sem ment, elakadtam, végül ki kellett hagyjam.

– A csoda, a mese motívuma és gondolatköre, a valóságtól való elemelkedés erőteljesen uralja korábbi fikciós írásainak „tereit”, sőt, több novelláskötete címében is megjelenik: Az értelmetlen csoda, Csodák ideje, Az ördög megint Csíkban stb. A Kőrösi Csomáról szóló új kötet címéből sem hiányzik. Miként irányíthatja a csoda egy fikciós, író által teremtett világ alakulását? A csoda a Kőrösiről szóló történeteinek is egyfajta „rendezőelve”?

– A fikció, a mese nem holmi öncélú elrugaszkodás a valóságtól, hanem a lényeg megragadásának különleges módja. A mesék nem hazudnak. Sokszor tisztábban van jelen bennük az emberi létezés esszenciája, mint akárhány szőrszálhasogató – a valóságot gyakran mégis elferdítő, tendenciózusan beállító – realista műben.

A csodák ott vannak körülöttünk és bennünk, csak ki kell lépni a komfortzónánkból, csak le kell venni szemellenzőinket. A csoda nem irányít, nem rendezőelv, csak ott van mindenhol mindenben, ahogy a só teszi ízletesebbé az ennivalót, pedig nem is látszik az ételben. Magát csapja be, aki nem figyel erre, akinek minden étel sótlan.

A legendáriumot alkotó tizennyolc történetben igyekeztem követni Csoma Sándor keleti útvonalát, így például Egyiptomba is elkalauzolom az olvasót – keleti vándorlása első részében furcsa vargabetűt iktatva be, Csoma tényleg megfordult Egyiptomban. De az útvonalon kívül minden más a fantázia szüleménye. Néha eljátszom a gondolattal, ha Csoma Sándor feltámadna, és elolvasná ezt a könyvet, megtörténhet, hogy kijelentené: bár nem minden részlet egyezik a valósággal, de a lényeget tekintve pont ilyen problémákkal, dilemmákkal szembesült az útján, s a dolgokhoz való hozzáállása is egészen olyan, mint a könyvemben.

– Korábban megjelent novelláira összetéveszthetetlen mesélő hang jellemző. Sok történetében a székelység közelmúltjának történelme bűbájos, csavaros ötletekben bővelkedő képzeletvilággal fonódik össze. Jellemző-e, és miként ez az Öntől már megszokott humoros, kesernyés, néhol abszurd hangvétel az új kötetben található írásokra?

– Úgy gondolom, igen. Írásaimban nem törekszem kifejezetten humorra, de nem is kerülöm. Ha írásaim egyik-másik része mosolyra készteti az olvasót, hát Istenem, az életben is adódnak mulatságos részek, de senki nem állítja, hogy vígjáték volna az egész. Inkább a meghökkentő, abszurd helyzetek érdekelnek, ezekre mindig érdemes figyelni, ilyenkor gyakran lényeges dolgok mutatkoznak.

Mesélni jó, a mese az egyik legősibb műfaj, minden próza előképe. Akkor működik igazán, ha olyan, mint egy folyó, az olvasó pedig élvezi, hagyja vitetni magát a történet sodra által. Nemcsak az elmesélt történet számít. Legalább annyira fontos, hogyan mondják el, a mesélő hogyan viszonyul az általa kreált világhoz. A stílussal érdekes dolgokat lehet közvetíteni.

Visszatérve a most megjelent Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedeteihez, meg kell említenem, hogy külalakra is igen tetszetős könyv jött ki a nyomdából, a tartalomhoz találó metszettel a borítón, szép iniciálékkal kezdődő és visszafogott árnyékrajzokkal végződő fejezetekkel, ami a Corvina kiadó munkatársainak hozzáértését, igényességét dicséri, jó volt velük együttműködni. A szép könyv valóságos műtárgy lehet, így karácsony közeledtével ajándéknak is megfelelő.