2010. március 30., 09:512010. március 30., 09:51
Ezt a körülírást – mivel Árnyképrajzoló (Kalligram, Pozsony 2008) című kötetétének darabjait Borbély Szilárd körülírásokként határozza meg – vélhetnők az irodalomtörténész egyetemi előadótanár-szerző egyik, hallgatósága előtt elmondott, a lírai költészet lényegét megmagyarázni akaró szövegrészletének. Tökéletes plaszticitással érzékelteti ugyanis az érzelemirányú lírai lényeget. Valójában viszont nem egyetemi közegben hangzott el, hanem a kötet középpontjában álló Egy bűntény mellékszálai című írásában szerepel ez a világosan megfogalmazott, közérthető, bár minden elemében metaforikus mondatsor.
A bűntény, aminek mellékszálait bemutatja, nagyon is személyesen érinti: a 2000 karácsonyán történt brutális gyilkosságban elveszíti édesanyját, s bár édesapja fizikailag felgyógyul, lelkileg már soha többé nem jön helyre, és pár év múlva követi feleségét.
Borbély Szilárd költőnek indult, az idézett mondatok is ezt tanúsítják, ám az Árnyképrajzoló című kötet olyan sajátos távolságtartó tehetségről vall, ami egyetlen lírai sort le nem író nagyepikus alkotónak is dicsőségére válna. Bizonyítékul egyetlen példa az Egy bűntény mellékszálaiból: „Ekkor látja utoljára Ilonának, egy hatvan körüli nőnek a testét, amely kilenc hónapig az ő teste is volt. És először meztelenül. Az élet nélkül.”
A kötet tizenkét írást, helyesebben „körülírást” tartalmaz. Borbély Szilárd eddigi életének, érdeklődéskörének, sőt választott szakmájának tizenkét „felvonását”. Van köztük a klasszikus elbeszéléshez közel álló írás (A csótányirtó), van ami inkább szociografikus vallomás (Gyerekkor falun), van csípős szatíra (Móriczka és a portás) és van a legnemesebb posztmodern értekezés korlátait szétfeszítő irodalmi csemege.
A Feljegyzések az irodalomról az Egy történet című Kertész Imre–Esterházy Péter közös kötet továbbgondolása, A bolgár kalauz pedig még ennél is „csavartabb”. A kiindulópont Edvard Benešnek egy parlamenti felszólalásából vett gondolatsor, amit egyrészt apokrif Kafka-naplójegyzetben, másrészt egy Walter Benjamin – „ismeretlen” értekezésben dolgoz fel – mindvégig Kosztolányi egyik legismertebb Esti Kornél-történetét, a bolgár kalauzt használva aranyalapul.
A tizenkét „körülírás” közös vonása, hogy végső soron mindenik élet és irodalom nagyon összetett, akció-reakció sorozatokkal át- meg átszőtt viszonyát járja körül. A kötetzáró és egyben címadó írásnak is ez a főtémája: előbb az élet alakítja a művészetet, bizonyos szinten viszont ez már fordítva igaz. „Tudta, hogy itt egy misztérium történik épp, aminek a tanúi mindketten, és ezt nem magyarázhatja el Korf kapitánynak. Az előttük fekvő test belépett az árnyékba.
A holttest az átmenet kapujában tartózkodott. Az áttűnés, az árnyékkal való egybeolvadás, a kontúrtalan, megkülönböztethetetlen pillanatban való feloldódás bekövetkezésére várt. Az árnyképrajzoló szótlanul figyelte, ahogy egyre mélyebb árnyalatot ölt a testet elfedő anyag. Minden fényt elnyelt, mohón és falánkon. A beavatáskor tett fogadalma miatt azonban nem mondhatta el, hogy a test hamarosan át fog lényegülni azzá, amiről az emberek, akiket a festészet erkölcstelen szemfényvesztése rabul ejtett, képtelenek fogalmat alkotni. A vakító fehér lepedőn csupán árnyképe marad, mint egy másik, kimondhatatlan világba vezető kapu.”
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.