2010. január 21., 09:422010. január 21., 09:42
A rendező keserédes komédiának nevezi a világ több mint száz színházában bemutatott sikerdrámát, amelyet magyar nyelven korábban Kaposváron játszottak Verseny címmel.
„A darab arról az iszonyatról szól, amellyel szinte minden jelenkori család szembesül: az elvándorlásról. Minden kisközösségben éppen eltávozott, vagy el fog menni valaki. A kivándorlók 90 százaléka délibábokat kerget – erről a kétségbeejtő helyzetről szól a történet. A szerző mesterien jeleníti meg azt a helyzetet, amikor az ember elvágyik valahová, csak az a kérdés, hogy hová” – fejtette ki az előadás kapcsán Kincses Elemér.
| Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Rendezte: Kincses Elemér. Írta: Alexander Galin. Díszlet- és jelmeztervező: Labancz Klára. Dramaturg: Albert Mária. Szereplők: Fülöp Bea, Tompa Klára, Benő Kinga, Moldován Orsolya, Berekméri Katalin, Fodor Piroska, Kovács Botond, Meszesi Oszkár, Kilyén László, Györffy András, Szélyes Ferenc. |
Mint elmondta, a Galin-mű színpadra állításához akkor kapott kedvet, amikor néhány éve a bukaresti Vígszínházban Mircea Cornişteanu rendezésében látta a darabot. Az előadás komikuma egyébként abból az alaphelyzetből indul ki, hogy megjelenik egy japán, aki művésznőket „forgalmazna” Japánba. Közben kiderül, hogy nem is japán, hanem szingapúri, s nem művésznőket, hanem konzumnőket toboroz.
„A komikum főleg abból adódik, hogy a válogatóversenyen boldog-boldogtalan részt vehet, mert a kiírók nem jelölik meg a korhatárt” – árulta el még a rendező, aki azt is közölte: a megszokottnál jóval olcsóbban sikerült színre vinni a művet.
| Alexander Galin (eredeti neve: Purer) orosz drámaíró, 1947-ben született Alexejevkában, jelenleg Moszkvában él. Először vidéki színházakban dolgozott színészként, majd 1974-ben a leningrádi főiskola kultúra szakán végzett. Első színdarabjai a cenzúra miatt sokáig nem jelenhettek meg. Retro című darabjával azonban egy csapásra híressé vált és a következő években Oroszország egyik legtöbbet játszott kortárs drámaírója lett. Számos színdarabot írt, amit részben ő maga visz színre. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok