Fotó: A szerző felvétele
2009. május 07., 10:202009. május 07., 10:20
„Mint mondja, őt (Ádám Gyulát) az arcok elkísérik” – magyarázta a kiállítás címét Ferencz Angéla, majd hozzátette: büszkék arra, hogy ilyen jelentős művész alkot körükben. A képek többségében valóban az arc a főszereplő: főként a falusi miliő emberének arcai sorakoznak a tárlaton. Ferencz Angéla szerint a szerző sokat tud a képalanyokról, számos helyre többször visszatér újabb képeket készíteni, de mégsem kutató, hanem művész.
„Ismeri az arcokat, ezek a hosszú exponálással beleégnek emlékezetébe, neveiken szólítja őket” – mondta Ferencz Angéla. Jellegzetes és visszatérő eleme Ádám Gyula művészetének a kép a képben technika, melyen az idős alany fiatalkori portréját tartja kezében, így ezekben a képekben „kétszeresen áll meg az idő”.
Ugyanakkor az is jellemző rá, hogy képeinek nem ad címet. „Ádám Gyula szerint a képnek két eleme van: a studium, ami valamire figyelést, ráismerést jelent és a punctum, ami egy kis sérülés, pontszúrás, amit a kép befogadása, megértése okoz” – magyarázta a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatónője.
Ádám Gyula képeinek ismertetése után Péter Boglárka kulturális szaktanácsadó mutatta be néhány szóban a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadványait: tíz fényképalbumot és egy képeslapgyűjteményt. A tíz fényképalbum közül hat egy-egy fotótábor anyagából állt össze. Amint azt Péter Boglárka elmondta, a táborok keretében profi és kezdő fotósok szállnak ki egy-egy településre, és egy héten át rögzítik ennek hétköznapjait fényképeiken.
Ezek nem csak a fotózás iránt érdeklődők, de a néprajzkutatók számára is jelentős munkák, hiszen sok településen készültek fotók népművészeti tárgyakról, népi hagyományokról, mondta. A maradék négy fotóalbum egyéni munka, köztük Ádám Gyula szintén az Arcpoétika címet viselő könyve, amely csaknem száz fényképet és kísérőszöveget tartalmaz. Ádám Gyula csak annyit tett hozzá az elhangzottakhoz, hogy sohasem néprajzfotós akart lenni, csak egyszerűen jó fotós.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.
Több mint 50 szerzővel és nyolcvannál is több programmal várják az érdeklődőket a június 26. és 29. között tartandó 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre, melynek főbb meghívottjai Lars Saabye Christensen norvég-dán és Gabriel Adameșteanu román író.
Újra megrendezik a kerékpározást, olvasást és a kultúrafogyasztást népszerűsítő Tricikli fesztivált, a Szegedet, Magyarkanizsát és Sepsiszentgyörgyöt érintő programsorozat május 30-án indul.
Tarr Béla magyar rendező lesz a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) 24. kiadásának díszmeghívottja, aki életműdíjat vehet át a kincses város legnagyobb filmes rendezvényének zárógáláján.
Két kiemelt kategóriában is díjazták a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának III. Richárd című előadását a Román Országos Színházi Szövetség (UNITER) hétfőn este rendezett gáláján. Emellett magyar alkotók is részesültek UNITER-díjban.
A világ számos természeti érdekességét hozza el a mozivászonra június 4–9. között a brassói LYNX fesztivál.
Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező titokban forgatott Egy egyszerű baleset című thrillerének ítélte az Arany Pálmát a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Juliette Binoche francia filmszínésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.