Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.
2024. július 15., 17:582024. július 15., 17:58
2024. július 15., 17:592024. július 15., 17:59
Amint a központ közleményében szerepel, július 19-én, 18 órakor, illetve július 23-án 15 órakor tartják a két megnyitót.
– olvasható az ismertetőben.
Incze János Dés: Nyár, 1965, olaj, farostlemez, 77 x 72 cm (magángyűjtemény)
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Incze János Dés retrospektív kiállítása július 23. és szeptember 27. közt lesz megtekinthető. Július 23-án 15 órától az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítótereiben a retrospektív kiállítást Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, dr. Deák Ferenc Loránd művészettörténész és dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője nyitják meg. A tárlat anyagát válogatta: dr. Bordás Beáta, a kiállítást rendezte: dr. Miklós Szilárd.
amikor rendszeresen eljárt osztályfőnöke, Sarkadi Sándor, illetve Popp Aurél festőművészek műtermébe. Képzőművészeti tanulmányokat viszont csak később, a munka melletti szabadidejében tudott végezni, így 1928–29 között a kolozsvári Szépművészeti Iskola soron kívüli növendéke volt, majd
Választott városa, Dés, a középkori templom uralta főterével és szűk, kanyargós utcáival, piacával, a Szamos partjával és a kisvárosi miliőjével állandó témát és inspirációt szolgáltatott a festőnek, aki a negyvenes évektől kezdve utónévként is felvette a település nevét. A kisváros lakóit és tereit derűs iróniával átszőtt képeken örökítette meg, a mindennapi élet valósága érdekelte. A tudatosan „elrajzolt”, vázlatosan megfestett alakokat egy-egy kifejező, jellegzetes mozdulattal, gesztussal jelenítette meg. Meseszerű hatást keltő képei a pillanatkép elevenségével hatnak. Az általa használt kompozíciós módszer felrúgja a klasszikus szabályokat (nem követi az elő-, közép- és háttér hagyományos rangsorát), a festő egyforma jelentőséget tulajdonít a téma különböző elemeinek.
Jelen kiállítás 90 festményt vonultat fel Incze János Dés gazdag életművéből, átfogva a művész különböző alkotói periódusait. Így kerülnek egymás mellé például az 1940-es években készült életképek, városképek és portrék; az olaszországi és erdélyi utazásainak emlékei (hatvanas–hetvenes évek) vagy a legutolsó korszakban, az 1980-as évek végén – az 1990-es évek elején festett művei. Az újszerű elrendezésben bemutatott tárlaton körvonalazódnak azok a témák, amelyekhez a festő egész élete során visszatért: a dési templom és a főtéri piac, a dési városrészletek, téli életképek, bivalyok, az utazások során megörökített városképek, a kisvárosi karakterek, a családi élet meghitt pillanatai, önarcképek.
között számos olyan alkotás található, amelyekkel hosszú idő óta nem találkozhatott a közönség, így e retrospektív tárlat egyedülálló alkalmat kínál arra, hogy egyben áttekinthetőek legyenek az életmű meghatározó darabjai.
Bádogember és társai – ez a címe a Szabó András grafikus kifinomult ember- és társadalomrajzaiból álló tárlatnak, amely július 19. és szeptember 21. közt lesz megtekinthető. Az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében, 2024. július 19-én, pénteken, 18 órakor nyílik meg a grafikus eddigi, hozzávetőleg húsz éves alkotói pályáját átfogó kiállítása.
Szabó András: Keretezve - 2024, 70 × 115 cm (magántulajdon)
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
műveit bemutató tárlatot dr. Portik Blénessy Ágota művészettörténész és dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője méltatják.
Szabó András minden bemutatkozásával új kihívások elé állítja befogadóit. Bár kísérletező alkat, technikáját és stílusát tekintve nagyon következetes és kitartó művész. Útkeresése, folyamatos megújulása inkább a frissebb sorozatok témájában, inspirációs forrásában keresendő, a barokk ábrázolásmódját és a manierizmus kidolgozottságát ötvözi a globalizált világ elemeivel s teszi ezt úgy, hogy a képzőművészet eszközeivel igazán érzékeny jellem- és társadalomrajzokat fogalmaz meg. Jelen tárlat gazdag válogatásban igyekszik bemutatni a művészt eddig foglalkoztató témákat, alkotásai látványvilágának alakulását a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem grafika szakán folytatott tanulmányai alatt keletkezett munkáktól egészen a legfrissebb alkotásokig, amelyek, ugyan
Szabó András 1991–1999 között a marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Líceumban tanult, majd 1999–2003 között a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem grafika szakán folytatta a tanulmányait, ahol 2005-ben magiszteri diplomát szerzett, 2005–2008 között pedig PhD képzésben vett részt. 2001 óta munkáival folyamatosan szerepel a hazai és külföldi kiállításokon. A hazai közönség többek között a kolozsvári Ataş Galériában, a bukaresti Anaid Art Galleryben, a kolozsvári Korunk Stúdiógalériában (amelynek 2010–2013 között kurátora is volt), a Bulgakov kávéházban, a sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben, a kolozsvári Nano Galériában vagy a Kolozsvári Művészeti Múzeumban láthatta alkotásait.
2015-ben pedig átfogó egyéni kiállítása nyílt Párizsban és Brüsszelben, 2022-ben pedig Salzburgban.
A sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) november 3-án, pénteken este 18 órától várja az érdeklődőket kettős tárlatmegynitóra. Herman Levente és Bodoni Zsolt kortárs művészek egyéni alkotásokkal mutatkoznak be a háromszéki közönségnek.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
szóljon hozzá!