Kisvárosi miliők és bádogember: két nyári tárlat nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban

•  Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.

Krónika

2024. július 15., 17:582024. július 15., 17:58

2024. július 15., 17:592024. július 15., 17:59

Amint a központ közleményében szerepel, július 19-én, 18 órakor, illetve július 23-án 15 órakor tartják a két megnyitót.

„Mindkét tárlattal frissességet szeretnénk hozni a nyári időszakba, hiszen Szabó András fiatal képzőművész, az általa kidolgozott, egyedül rá jellemző visszakarcolásos technika pedig igazán különleges, Incze János Dés Itáliában és Erdélyben festett idilli pillanatképeket megragadó festményei pedig szintén üdítően hatnak”

– olvasható az ismertetőben.

Incze János Dés: Nyár, 1965, olaj, farostlemez, 77 x 72 cm (magángyűjtemény) •  Fotó: Erdélyi Művészeti Központ Galéria

Incze János Dés: Nyár, 1965, olaj, farostlemez, 77 x 72 cm (magángyűjtemény)

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

Incze János Dés retrospektív kiállítása július 23. és szeptember 27. közt lesz megtekinthető. Július 23-án 15 órától az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítótereiben a retrospektív kiállítást Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, dr. Deák Ferenc Loránd művészettörténész és dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője nyitják meg. A tárlat anyagát válogatta: dr. Bordás Beáta, a kiállítást rendezte: dr. Miklós Szilárd.

A Szinérváralján született Incze János Dés már a Szatmárnémetiben töltött iskolaéveiben elkezdett érdeklődni a festészet iránt,

amikor rendszeresen eljárt osztályfőnöke, Sarkadi Sándor, illetve Popp Aurél festőművészek műtermébe. Képzőművészeti tanulmányokat viszont csak később, a munka melletti szabadidejében tudott végezni, így 1928–29 között a kolozsvári Szépművészeti Iskola soron kívüli növendéke volt, majd

1935–1940 között a nyarakat a nagybányai festőiskolában töltötte, ahol Ziffer Sándor korrigálta a műveit. Biztos kenyérkereseti lehetőség reményében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjét végezte el, és 1935-ben végleg Désen telepedett meg tanítóként.

Választott városa, Dés, a középkori templom uralta főterével és szűk, kanyargós utcáival, piacával, a Szamos partjával és a kisvárosi miliőjével állandó témát és inspirációt szolgáltatott a festőnek, aki a negyvenes évektől kezdve utónévként is felvette a település nevét. A kisváros lakóit és tereit derűs iróniával átszőtt képeken örökítette meg, a mindennapi élet valósága érdekelte. A tudatosan „elrajzolt”, vázlatosan megfestett alakokat egy-egy kifejező, jellegzetes mozdulattal, gesztussal jelenítette meg. Meseszerű hatást keltő képei a pillanatkép elevenségével hatnak. Az általa használt kompozíciós módszer felrúgja a klasszikus szabályokat (nem követi az elő-, közép- és háttér hagyományos rangsorát), a festő egyforma jelentőséget tulajdonít a téma különböző elemeinek.

A dési látképek és zsánerképek mellett vásznain Segesvár, Nagyszeben, Kolozsvár épületei is visszaköszönnek, de az olaszországi tanulmányútjai során felfedezett város- és tájrészleteket is megörökítette.

Jelen kiállítás 90 festményt vonultat fel Incze János Dés gazdag életművéből, átfogva a művész különböző alkotói periódusait. Így kerülnek egymás mellé például az 1940-es években készült életképek, városképek és portrék; az olaszországi és erdélyi utazásainak emlékei (hatvanas–hetvenes évek) vagy a legutolsó korszakban, az 1980-as évek végén – az 1990-es évek elején festett művei. Az újszerű elrendezésben bemutatott tárlaton körvonalazódnak azok a témák, amelyekhez a festő egész élete során visszatért: a dési templom és a főtéri piac, a dési városrészletek, téli életképek, bivalyok, az utazások során megörökített városképek, a kisvárosi karakterek, a családi élet meghitt pillanatai, önarcképek.

A nyolc magángyűjteményből, a festő családjától valamint a Sapientia Alapítvány és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött művek

között számos olyan alkotás található, amelyekkel hosszú idő óta nem találkozhatott a közönség, így e retrospektív tárlat egyedülálló alkalmat kínál arra, hogy egyben áttekinthetőek legyenek az életmű meghatározó darabjai.


Bádogember és társai – ez a címe a Szabó András grafikus kifinomult ember- és társadalomrajzaiból álló tárlatnak, amely július 19. és szeptember 21. közt lesz megtekinthető. Az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében, 2024. július 19-én, pénteken, 18 órakor nyílik meg a grafikus eddigi, hozzávetőleg húsz éves alkotói pályáját átfogó kiállítása.

Szabó András:  Keretezve - 2024, 70 × 115 cm (magántulajdon) •  Fotó: Erdélyi Művészeti Központ Galéria

Szabó András: Keretezve - 2024, 70 × 115 cm (magántulajdon)

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

A marosvásárhelyi születésű, jelenleg Kolozsváron élő és alkotó, de Párizs és Brüsszel galériáiban is kiállító képzőművész

műveit bemutató tárlatot dr. Portik Blénessy Ágota művészettörténész és dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője méltatják.

Szabó András minden bemutatkozásával új kihívások elé állítja befogadóit. Bár kísérletező alkat, technikáját és stílusát tekintve nagyon következetes és kitartó művész. Útkeresése, folyamatos megújulása inkább a frissebb sorozatok témájában, inspirációs forrásában keresendő, a barokk ábrázolásmódját és a manierizmus kidolgozottságát ötvözi a globalizált világ elemeivel s teszi ezt úgy, hogy a képzőművészet eszközeivel igazán érzékeny jellem- és társadalomrajzokat fogalmaz meg. Jelen tárlat gazdag válogatásban igyekszik bemutatni a művészt eddig foglalkoztató témákat, alkotásai látványvilágának alakulását a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem grafika szakán folytatott tanulmányai alatt keletkezett munkáktól egészen a legfrissebb alkotásokig, amelyek, ugyan

messziről megismerhetőek a művész által kifejlesztett egyedi visszakarcolásos technikáról, mégis különálló sorozatokba rendeződnek.

Szabó András 1991–1999 között a marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Líceumban tanult, majd 1999–2003 között a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem grafika szakán folytatta a tanulmányait, ahol 2005-ben magiszteri diplomát szerzett, 2005–2008 között pedig PhD képzésben vett részt. 2001 óta munkáival folyamatosan szerepel a hazai és külföldi kiállításokon. A hazai közönség többek között a kolozsvári Ataş Galériában, a bukaresti Anaid Art Galleryben, a kolozsvári Korunk Stúdiógalériában (amelynek 2010–2013 között kurátora is volt), a Bulgakov kávéházban, a sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben, a kolozsvári Nano Galériában vagy a Kolozsvári Művészeti Múzeumban láthatta alkotásait.

Fontosabb külföldi szereplései közül megemlítendő, hogy 2006-ban kiállított a párizsi 8e Avenue Pavilonban, 2012-ben és 2018-ban munkái szerepeltek a budapesti Art Marketen és 2018-ban a kölni Art Fair kortárs képzőművészeti vásáron,

2015-ben pedig átfogó egyéni kiállítása nyílt Párizsban és Brüsszelben, 2022-ben pedig Salzburgban.

korábban írtuk

Valóság a fikcióval, fényhatás az ecsetvonással keveredik az EMŰK legújabb tárlatain
Valóság a fikcióval, fényhatás az ecsetvonással keveredik az EMŰK legújabb tárlatain

A sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) november 3-án, pénteken este 18 órától várja az érdeklődőket kettős tárlatmegynitóra. Herman Levente és Bodoni Zsolt kortárs művészek egyéni alkotásokkal mutatkoznak be a háromszéki közönségnek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson

Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson
2025. március 31., hétfő

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket

Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket
2025. március 31., hétfő

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”

„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél
2025. március 28., péntek

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését
2025. március 28., péntek

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról

Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról
2025. március 27., csütörtök

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása

Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása
2025. március 27., csütörtök

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”

Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”