Kis magyar steampunk - kritika a Kincsem című filmről

•  Fotó: Forum Hungary/Szabó Adrienn

Fotó: Forum Hungary/Szabó Adrienn

A magyar történelem kevés dicsőséges, vagy annak vélt momentum történetét már számtalanszor elmesélték, de a pozitív, akár identitásképző, de legalábbis szórakoztató történelmi sztorikra azóta is nagy az igény: ezt bizonyítja a Kincsem című film sikere is.

Balogh Levente

2018. január 15., 11:582018. január 15., 11:58

A közvélekedés szerint Mátyás király óta a magyar történelem nem igazán bővelkedik a dicsőséges, illetve legalábbis pozitív eseményekben, hiszen hazánk nagy része török megszállás vagy befolyás alá került, a török kiűzése után a Habsburg királyaink elleni szabadságharcainkat menetrend szerint elveszítettük, és a világháborúkat is sikerült úgy zárnunk, hogy még a vesztesek közül is mi kaptuk a legsúlyosabb büntetéseket.

A kevés dicsőséges, vagy annak vélt momentum történetét már számtalanszor elmesélték, de a pozitív, akár identitásképző, de legalábbis szórakoztató történelmi sztorikra azóta is nagy az igény: ezt bizonyítja a Kincsem című film sikere is, amely

minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmjeként hetek alatt a nézők kedvencévé vált, és tömegek zarándokoltak el megnézni a csodaló történetét.

•  Fotó: Forum Hungary/Szabó Adrienn Galéria

Fotó: Forum Hungary/Szabó Adrienn

Pedig, tény ami tény, a történelmi hűség nem erőssége a filmnek, de mentségére szolgáljon, hogy határozottan nem is törekedett erre. Az újkori magyar történelem legsikeresebb szakaszának tekinthető kiegyezés idején játszódó film a „magyar csodaként” ismert angol telivér kanca történetét meséli el, „aki” 54 futama alatt sem talált legyőzőre, így öregbítve a magyarok, de legalábbis a magyar versenylótenyésztés hírnevét a nagyvilágban.

Csakhogy nem a szokványos történelmi filmek stílusában, ebben a témában ugyanis az Egri csillagok, illetve a Jókai-adaptációk óta nemigen lehet újat alkotni – a rendszerváltás után készült történelmi filmek minőségéről inkább ne beszéljünk, mert a téma kapcsán most a pozitív magyar vonatkozású eseményekkel foglalkozunk.

A Kincsem egy olyan népszerű, de a magyar filmesek által eddig nemigen kultivált műfajban készült, amely világszerte számos rajongót tudhat a magáénak: steampunk alkotás, még ha annak a lájtosabb verziója is.

A steampunk tulajdonképpen egy történelmi játék, amolyan „mi lett volna, ha” műfaj: rendszerint az 1800-as évek utolsó évtizedeiben, a viktoriánus aranykorban játszódó történetet jelent, amely az anakronizmusokra épít. A jellegzetes, 19. század végi miliőbe így a 20–21. század megvalósításai is bekerülnek, az automobiloktól vagy bonyolult gépezetektől kezdve a korszerű fegyverekig, de ezek rendszerint az akkori kor technikai megvalósításainak stílusában jelennek meg, vagyis réz, acél és szegecsek láthatók mindenhol, a gőzgépek pedig a korban még ismeretlen gépezeteket hajtanak.

•  Fotó: Forum Hungary/Szabó Adrienn Galéria

Fotó: Forum Hungary/Szabó Adrienn

Nos Herendi Gábor és alkotótársai ilyen messze azért nem mentek, de a steampunk elemek lépten-nyomon feltűnnek az 1870-es években játszódó sztoriban. A legeklatánsabb, enyhén szólva is szájbarágós példa erre a bál, ahol a bálteremben egy kis emelvényen egy gyönyörű, gőzgépmeghajtású automobil makettjét állították fel, de

a modern kor elemei – a popkultúrát is beleértve – állandóan keverednek a megidézett időszak külsőségeivel: a női főszereplő egy adott pillanatban Fluor Tomi Mizu című slágerét dúdolja

(miszerint álljunk össze, mint két kicsi legó), az angol zsoké a „lájkolom” kifejezést használja, egy kocsmai bulis jelenetben pedig néhány karakter korabeli, jókora fényképezőgéppel készít „szelfit.”
Arról nem is beszélve, hogy a két főszereplő, Kincsem tulajdonosa, Blaskovich Ernő gróf és szerelme, Klara von Oettingen bőrből készült, színpompás ruhái inkább idéznek egy kortárs fétispartit, mint a 19. századot.

De mindez, bár feszegeti a kereteket, zömmel még a jó ízlés határain belül marad, a gegek – legalábbis nagy részük, mert van azért olyan rész is, amikor mindezt túltolják:

a musicaleket idéző táncjelenet a bálban enyhén szólva is túl sok – nem tűnnek mesterkéltnek, sőt a filmet éppen az teszi szimpatikussá, hogy a kikacsintásokkal folyamatosan jelzi, nem akarja túlságosan komolyan venni önmagát, csupán egy közismert sztorit akar elmesélni úgy, hogy a 21. századi elemeket belekeverve a sztoriba és természetesen a romantikus szálat is vaskosan végigszőve megszólítsa a Facebookon, Instagramon és WhatsAppon szocializált generációt is.

Persze a Kincsem korántsem tökéletes alkotás, a jó ötleteket, a mulatságos gegeket és a néha tényleg jól sikerült látványvilágot néha bosszantóan törik meg a papírízű dialógusok vagy az amatőr dramaturgiai megoldások

– amikor a nyitányban az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban szerepet vállaló Blaskovichokat kiűzik kastélyukból, a jelenet egyik szereplője válik narrátorrá, hogy az evidenciát a néző szájába rágja – törik meg.

•  Fotó: Forum Hungary/Szabó Adrienn Galéria

Fotó: Forum Hungary/Szabó Adrienn

De a mérleg inkább mégis pozitív, ami nagymértékben köszönhető a két főszereplőnek, Nagy Ervinnek és Petrik Andreának, akik kitűnő alakítást nyújtva szinte mindvégig a hátukon viszik a filmet.

Amely azért jó, mert nem akar folyton modoroskodni, többnek látszani annál, ami: valós alapokra építkező, de a tényeket egy szerelmi történet kedvéért igencsak nagyvonalúan kezelő, a nézőket szórakoztatni vágyó, romantikus steampunk sportfilm.


Kincsem - Magyar romantikus kalandfilm, 121 perc, 2017. Rendezte: Herendi Gábor. Szereplők: Nagy Ervin, Petrik Andrea, Kovács Lehel, Gáspár Tibor, Keresztes Tamás, Rátóti Zoltán, Gyabronka József. Írta: Hegedűs Bálint, Herendi Gábor. Kép: Szatmári Péter: Zene: Hrutka Róbert. Értékelés az 1–10-es skálán: 9

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 21., csütörtök

Áttekinthetővé, kutathatóvá válik a Kriterion Könyvkiadó termése, könyvtár nyílt a Kolozsvári Magyar Napokon

A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.

Áttekinthetővé, kutathatóvá válik a Kriterion Könyvkiadó termése, könyvtár nyílt a Kolozsvári Magyar Napokon
2025. augusztus 19., kedd

Vándorló rovatok, megőrzött folytonosság: tárlat a Helikon folyóirat 35 évéről a Kolozsvári Magyar Napokon

Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.

Vándorló rovatok, megőrzött folytonosság: tárlat a Helikon folyóirat 35 évéről a Kolozsvári Magyar Napokon
2025. augusztus 19., kedd

Erdélyi néprajzkutatók is magyar állami kitüntetést kaptak augusztus 20. alkalmából Budapesten

Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.

Erdélyi néprajzkutatók is magyar állami kitüntetést kaptak augusztus 20. alkalmából Budapesten
2025. augusztus 18., hétfő

Egy évszázad művészete a Bánffy-palotában: nagyszabású jubileumi tárlattal rajtolt a Kolozsvári Magyar Napok

Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.

Egy évszázad művészete a Bánffy-palotában: nagyszabású jubileumi tárlattal rajtolt a Kolozsvári Magyar Napok
2025. augusztus 16., szombat

Kolozsvártól Cannes-ig – Udvari-Kardos Tímea útja a független színháztól a vörös szőnyegig

Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.

Kolozsvártól Cannes-ig – Udvari-Kardos Tímea útja a független színháztól a vörös szőnyegig
2025. augusztus 15., péntek

Intenzíven bekapcsolódik a színház Kolozsvári Magyar Napok programsorozatába

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.

Intenzíven bekapcsolódik a színház Kolozsvári Magyar Napok programsorozatába
2025. augusztus 15., péntek

A Bölcsészkar mint alma mater – Napsugaras piknik a Kolozsvári Magyar Napokon

A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

A Bölcsészkar mint alma mater – Napsugaras piknik a Kolozsvári Magyar Napokon
2025. augusztus 12., kedd

A tengerentúlon is bemutatják a Hunyadi sorozatot

A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.

A tengerentúlon is bemutatják a Hunyadi sorozatot
2025. augusztus 12., kedd

Színészek és közönség közös sporteseményére várja az érdeklődőket a temesvári színház

Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.

Színészek és közönség közös sporteseményére várja az érdeklődőket a temesvári színház
2025. augusztus 11., hétfő

Sci-fi és giccs: mesterséges intelligenciával oszlatja szét a Drakula-mítoszt az új román film

Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.

Sci-fi és giccs: mesterséges intelligenciával oszlatja szét a Drakula-mítoszt az új román film