Fotó: A szerző felvétele
2009. december 21., 09:562009. december 21., 09:56
Iskolásoknak írt ki pályázatot a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság a Magyar Nyelv Éve alkalmából.
A társaság vezetősége két témakörben várta a pályamunkákat a fiataloktól: egyrészt 5–10 oldal terjedelmű értekezéseket kértek arról, hogy Apáczai Csere János, Bod Péter, illetve Aranka György miként látták Erdély szerepét a magyar nyelv és művelődés történetében, másrészt a magyar nyelvhez írt szonetteket vártak az iskolásoktól. A versenyben bármely Maros megyei tanintézet diákjai részt vehettek, a felső korhatár 19 év volt.
A költeményeket Kovács András Ferenc, Jánosházy György, illetve Nagy Attila bírálta el. Az értekezések ítészei Bányai Réka könyvtáros, illetve Haller Béla és Murvai Éva tanárok voltak. A felhívásra 13 szonett, illetve 7 esszé érkezett. A KZST elnöke, Csíky Boldizsár elmondta: a költők körében vita volt arról, hogy kinek adják az első díjat, így azt megosztva Szucher Ágnes Bernadett (Bolyai Farkas Gimnázium, XI. osztály) és Szekeres Ugron Villő (Művészeti Gimnázium, Marosvásárhely, XI. osztály) kapta.
Második és harmadik díjat ebben a kategóriában nem osztottak ki. A prózai értekezések kapcsán Haller Béla tanár hangsúlyozta, hogy kevés volt az egyéni meglátásokat tartalmazó írás. A zsűri a helyesírást is értékelte, ilyen téren is voltak hiányosságok, de kimagasló munkák is akadtak.
Ebben a kategóriában harmadik díjat nyert Lukács Réka (Bolyai Gimnázium, X. osztály), második díjas lett Dali Botond (Bolyai, XI. osztály), az első díjat pedig Saszet Kata (Bolyai, X. osztály) vihette haza. A KZST titkára, Fülöp Géza szerint a verseny szervezői figyeltek arra, hogy a zsűri tagjai a jeligéket ismerhessék. Mivel csak a díjkiosztó ünnepségen derült csak ki, hogy melyik jelige kit takar, a díjazottak egy része nem jelent meg az ünnepségen, hiszen előre nem értesíthették őket.
A Szülőföld Alap és a Communitas Alapítvány jóvoltából a nyertesek Marosvásárhelyhez kapcsolódó könyveket és pénzjutalmat kaptak.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.