2010. március 17., 09:282010. március 17., 09:28
A Lewis Theobald által írt Double Falsehood (Kettős hazugság) című darabot 1727-ben vitték színre, és a szerző a bemutatótól kezdve állította, hogy William Shakespeare több mint száz évvel korábban írt művét, a Cardeniót dolgozta át.
A korabeli irodalomtörténészek nem vették komolyan Theobald szavait, akit hazugsággal vádoltak, a szerelemről és árulásról szóló darab pedig a kezdeti színpadi sikerek után csaknem teljesen feledésbe merült. Brean Hammond, a Nottinghami Egyetem professzora 1980-ban kezdett foglalkozni a színművel. Több tanulmányt is megjelentetett akkortájt a témáról, és abban reménykedett, hogy az Oxford University Press kiadja a színdarabot.
„2002-ben azonban a Shakespeare-műveket megjelentető Arden Kiadó főszerkesztője lépett velem kapcsolatba azzal, hogy szeretné kiadni a darabot” – nyilatkozta Hammond. A professzor hozzátette, hogy a kiadó igyekezett nagyon gondosan eljárni, szigorú vizsgálatnak alávetve a színművet. „Theobald mindig is azt bizonygatta, hogy műve Shakespeare elveszett darabján alapult, Cardenio történetét viszont az angol drámaíró Miguel de Cervantes Don Quijote című regényéből kölcsönözte” – magyarázta.
Ismertetése szerint Don Quijote angol nyelvű fordítása 1612-ben látott napvilágot, a Cardeniót pedig egy évvel később, 1613-ban mutatták be, és abban az évben legalább kétszer játszották is. A modernkori kutatások bebizonyították, hogy az eredeti színdarabot társszerzőként William Shakespeare (1564–1616) és John Fletcher (1579–1625) írta.
„Shakespeare írta az eredeti színmű első felének jelentős részét: az első és második felvonást, valamint a harmadik felvonás első két jelenetét. Theobald átdolgozta és lerövidítette: a három stílust egyértelműen el lehet különíteni” – hangsúlyozta Hammond. Shakespeare és Fletcher két másik darabot is írt együtt, a VIII. Henriket és A két nemes rokont. A színdarab március 22-én lát napvilágot az Arden Kiadó gondozásában. Megjelenése nyomán újból fellángolhat a vita arról, hogy valójában mely művek szerzője Shakespeare.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.