2010. március 17., 09:282010. március 17., 09:28
A Lewis Theobald által írt Double Falsehood (Kettős hazugság) című darabot 1727-ben vitték színre, és a szerző a bemutatótól kezdve állította, hogy William Shakespeare több mint száz évvel korábban írt művét, a Cardeniót dolgozta át.
A korabeli irodalomtörténészek nem vették komolyan Theobald szavait, akit hazugsággal vádoltak, a szerelemről és árulásról szóló darab pedig a kezdeti színpadi sikerek után csaknem teljesen feledésbe merült. Brean Hammond, a Nottinghami Egyetem professzora 1980-ban kezdett foglalkozni a színművel. Több tanulmányt is megjelentetett akkortájt a témáról, és abban reménykedett, hogy az Oxford University Press kiadja a színdarabot.
„2002-ben azonban a Shakespeare-műveket megjelentető Arden Kiadó főszerkesztője lépett velem kapcsolatba azzal, hogy szeretné kiadni a darabot” – nyilatkozta Hammond. A professzor hozzátette, hogy a kiadó igyekezett nagyon gondosan eljárni, szigorú vizsgálatnak alávetve a színművet. „Theobald mindig is azt bizonygatta, hogy műve Shakespeare elveszett darabján alapult, Cardenio történetét viszont az angol drámaíró Miguel de Cervantes Don Quijote című regényéből kölcsönözte” – magyarázta.
Ismertetése szerint Don Quijote angol nyelvű fordítása 1612-ben látott napvilágot, a Cardeniót pedig egy évvel később, 1613-ban mutatták be, és abban az évben legalább kétszer játszották is. A modernkori kutatások bebizonyították, hogy az eredeti színdarabot társszerzőként William Shakespeare (1564–1616) és John Fletcher (1579–1625) írta.
„Shakespeare írta az eredeti színmű első felének jelentős részét: az első és második felvonást, valamint a harmadik felvonás első két jelenetét. Theobald átdolgozta és lerövidítette: a három stílust egyértelműen el lehet különíteni” – hangsúlyozta Hammond. Shakespeare és Fletcher két másik darabot is írt együtt, a VIII. Henriket és A két nemes rokont. A színdarab március 22-én lát napvilágot az Arden Kiadó gondozásában. Megjelenése nyomán újból fellángolhat a vita arról, hogy valójában mely művek szerzője Shakespeare.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.