Fotó: Gönczi Ákos
2009. augusztus 27., 10:282009. augusztus 27., 10:28
„Bár a két művész régóta ismeri egymást – jó barátok, osztálytársak voltak a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban, majd együtt diplomáztak a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1990-ben – művészetük, stílusuk teljesen más irányban bontakozott ki” – kezdte értékelőjét Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész kedden Daradics Árpád grafikusművész és Sánta Csaba szobrászművész közös tárlatának megnyitóján. A Szieszta du. fél 6-kor című Szeptember 10-éig megtekinthető kiállításra Sánta Csaba népművészeti ihletésű bronzalkotásaiból, Daradics pedig fotoprint technikával készült műveiből válogatott.
Daradics Árpád jelenleg Budapesten él, Sánta Csaba szülővárosában, Szovátán lakik, és Székelyudvarhelyen tanít, így, mint Vécsi Nagy Zoltán fogalmazott, útjaik térben szétváltak, de tovább is közös tárlatokon, művésztáborokban vettek részt. „Daradics rangos szakmai pályázatokat és ösztöndíjakat nyert meg, számos magyar és nemzetközi kiállításon vett részt. Sánta Csaba hírnevét azzal alapozta meg, hogy számos szoborral, domborművel gazdagította erdélyi köztereinket” – mondta Vécsi Nagy Zoltán. Sok más szobrász munkáit is Sánta öntötte bronzba, mivel Szovátán vállalkozásként öntőműhelyt működtet.
A közös tárlat is barátságukra utal. „Daradics képi mítoszai fanyar bájjal bírnak, a grafikus fesztelenül, szinte játékosan közelít témáihoz” – fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán. Szerinte mindkét művész egyfajta szellemi emelkedettségből eredő, szellemes könnyedség birtokában van. „A divatos, nagy ideákat a történelmi, művészeti és esztétikai trendeket, valamint az örökké újraéledő, nagy narratívákat tisztes távolságból szemlélik, és közben a maguk útját járják.
Képzőművészeti alkotásokról mesélni, azokat szavakba önteni általában botor vállalkozásnak minősül, de ezúttal Daradics Árpád grafikái valósággal kínálják, hogy elmondjuk: huszadik századi, inkább annak az első feléből való régi fotográfiákat maró iróniával alakít át. A fekete-fehér fotókat általában nagy piros (olykor piros-fehér-zöld vagy éppenséggel piros-sárga-kék) foltokkal, betétekkel tarkítja, és ezáltal gyökeresen megváltoztatja a hajdani katonafotók, családi fényképek, régi zsánerképek hangulatát, mondanivalóját” – mondta a művészettörténész.
Daradics Árpád a Krónikának elmondta, a felhasznált fotók legnagyobb része családja albumaiból került elő. „A fényképeket már a nyolcvanas években kezdtem gyűjteni, és akkor még a hagyományos eljárásokkal dolgoztam át azokat, sok technikát kombináltam. Majd persze jött a digitális eljárás, felgyorsult a folyamat, sokat egyszerűsödött” – mondta a művész. A grafikus szerint a szakma érdeklődéssel fogadta alkotásait. „Nyugaton sokkal nagyobb irántuk a lelkesedés, Keleten kissé gyanakodva nézegetik őket” – tette hozzá. Egyébként főleg reklámanyagok, plakátok készítéséből él Budapesten. Leginkább külföldről kap megrendeléseket.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.