2010. május 31., 09:322010. május 31., 09:32
Miután Mihai Chirilovval, a TIFF művészeti igazgatójával köszöntötték a nézőket, ismertetve az idei fesztivál újdonságait és fontosabb momentumait, Sorin Apostu polgármester is szót kapott. A filmvetítés előtt Giurgiu még elmondta: ez a fesztivál Kolozsvár kiemelkedő eseménye – amely a Kolozsvári Állami Magyar Színház eredményes munkája mellett fontos fegyvertény lehet a város kezében, hogy sikeresen pályázhasson majd az Európa Kulturális Fővárosa címre –, mégsem kezelik érdemeinek megfelelően.
Míg a nagyszebeni színházi fesztivál büdzséje 4 millió lej volt, a TIFF csupán 400 ezer lejt kapott a városvezetéstől, amely aligha elég ahhoz, hogy eredeti céljukat elérjék, és Európa legfontosabb filmes seregszemléinek sorába emelhessék a TIFF-et. Érdeklődés márpedig van, hiszen a Tarom légitársaság a fesztivál idején nagyobb gépeket indít Bukarestből Kolozsvárra, hogy kiszolgálhassa a megnövekedett igényeket. Tudor Giurgiu arra kérte a kolozsváriakat, hogy érdemeihez méltóan kezeljék ezt az eseményt. „Én és a csapatom kissé fáradtak vagyunk” – tette hozzá Giurgiu.
A kemény szavaktól elcsendesedett tömeg zavarát végül egy erkélyről lekiabáló kisgyerek oldotta fel, aki „Mutassátok a filmet!” felkiáltással nyitotta meg a filmfesztivált, így a filmet már megfelelő hangulatban kezdték el nézni azok, akik a Főtérre kirakott székeken foglaltak helyet, és azok is, akik a kordonok mögött ácsorogva moziztak. A szervezők egyébként pokrócokat is osztogatnak a szabadtéri vetítéseken.
Szombaton fél nyolckor már óriási tömeg várakozott a Köztársaság mozi bejáratánál, ahol R. Fritz Lang 1927-es Metropolis című némafilmjének felújított változatát vetítették, a német Antonio Bras új zenéjével, amelyet a világon először Kolozsváron hallhatott a nagyközönség. A vetítés előtt már nem lehetett jegyeket kapni, sokan azonban vállalták, hogy a lépcsőkön ülve vagy állva nézzék végig a filmet. A futurisztikus film egy hatalmas várost, a dolgozók városát mutatja be.
A fekete munkásruhába öltözött városlakók embertelen munkával „szolgálják” a gépeket, amelyek nélkül a város veszélybe kerül. Fritz Lang sajátosan dolgozza fel a Jelenések könyvében szereplő apokalipszis-motívumot, a hamis próféta egy gép-ember, akiről a dolgozók azt hiszik, hogy a békét hirdető Maria, és akinek buzdítására lerombolják a gépeket, emiatt azonban a várost elárasztja a víz. A film zseniális képei, a hatalmas díszletek és a rengeteg statiszta miatt, korának legdrágább filmje volt, a kritikusok pedig igen hidegen kezelték a korszakalkotó művet.
A közel háromórás alkotást így a legtöbb moziban lerövidítve vetítették, nemrégiben azonban előkerültek az időközben elveszettnek hitt jelenetek is, így a szombati kolozsvári vetítésbe negyedórás szünetet is beiktattak, a közönség azonban kitartott, és vastapssal jutalmazta a filmet és a hozzá írt modern zenét, amely még futurisztikusabbá tette az alkotást.
A Metropolis sikere után tegnap este a bonchidai Bánffy-kastélyban került sor George Melford 1931-es Drakula-filmjének vetítésére, amelyhez az amerikai gitárművész, Gary Lucas szerzett zenét, ezt élőben játszotta a vetítésen. Az alkotó pszichedelikus zeneként határozta meg az új soundtracket, amelyből egyébként a pénteki megnyitón 10 perces ízelítőt is adott a közönségnek a kolozsvári Főtéren. Az alkotó korábban A Gólem című német filmhez is szerzett zenét, a Drakulához komponált zenéjének – amelyben improvizatív részek is vannak, így minden vetítésen más – Kolozsváron volt az európai premierje.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.