2010. március 11., 09:302010. március 11., 09:30
Legújabb kötetében – Tánciskola – nyomon követhető, hogy ugyanúgy építette fel a narratíváját, ahogy a beszélni tanuló gyermek építkezik: észrevétlenül húzza fel a szavak várát, s egyszer csak már nem lehet zavarba hozni semmiféle szójátékkal, esetleg ő döbbenti meg a környezetét egy-egy rég elfeledettnek hitt fordulattal. Honnan tud ilyesmit ez a gyermek, és honnan tudja helyesen használni – hangzik el hasonló esetekben. A pszicholingvisztika valószínűleg foglalkozott már hasonlóval, de ha nem, akkor tanulságos volna párhuzamot vonni a gyerekbeszéd és az írói nyelv alakulási folyamata között. Grecsó Krisztián különösen jó példa lenne, mivel könyvébe úgy épül be az (elsősorban) huszadik századi magyar és nem csak magyar irodalom, ahogy Pistike-Marika nyelvébe kerülnek be a nagymamától, szomszéd bácsitól, unokatesótól, sarki fűszerestől hallott szavak. Külön utalások, idézgetések nélkül – „csak” használják. Grecsó Krisztián regényének történetváza egyszerű: Dr.Voith József frissdiplomás jogász pályakezdése Tótvárosban. Szeged és az egyetemi évek után eseménytelen, szerencsétlen kis porfészeknek véli, de hamar kiderül, hogy mint minden cseppben ott a tenger, Tótváros is nagyon „igazi”. Egyáltalán nem az ügyészségen beinduló fogalmazói ügyködése áll a középpontban, hanem az, ahogy a gyerekek ugróiskolájához hasonlóan öntudatosan beleugrik, kábán belesétál, szándéktalanul belepottyan az ÉLET egy-egy ismeretlen paragrafusába. Mint Ádámot Lucifer, őt is úgy vezeti, lódítja előre, húzza vissza, ragadja fülön és galléron példaképe, mentora, majd egyre inkább minden gubanc bűnbakja és minden rossznak kútfeje, nagybátyja, Szalma Lajos tornatanár, a tótvárosi hölgyek öröme, a mindenkori szindbádok legújabbkori Szindbádja. Mint Kopjáss Istvánt a panamákba Kardics és Berci bácsi, úgy rángatja bele Jocót Szalma a füvezés kábulatába, vélt és valós szerelmi gyönyörökbe-gyötrelmekbe, a Mándy Ivánéhoz hasonló pikareszk figurákkal hozza össze a fiatalembert, de részelteti Parti Nagy Lajos tollára méltó rémálomélményekben is. A Jocó családi becenévtől megszabadulni képtelen fiú pedig kóvályog, kereng a tótvárosi „forgatagban”, felröppen, lezuhan, járja az életet tanuló fiatalok ördögien angyali keringőjét. Nem találja a helyét, miközben már meg is találta. Csak még nem tudja, nem akarja tudni. S mintha mindez nem volna szegény Jocónak elég, ismételten át kell élnie Faust–Iván Karamazov–Adrian Leverkühn nagy szembesüléseit is. Testben-lélekben csapzottan, de emelt fővel kerül ki a vadkenderhez hasonlóan buján burjánzó sztorikból. Minden jó, ha jó a vége?! Nem, helyesebben nem tudni. Mert elfogynak ugyan Grecsó könyvének olvasatlan lapjai, de ebben a nagyon sajátos prózában épp az a nagyon jó, hogy akár azonnal vissza lehet lapozni az elejére és újrakezdeni az olvasást. S egyszer csak a gügyörésző gyerek első önálló mondatának örömével – nem Jourdain úr bunkóságával! – rádöbbenünk, hogy Grecsó Krisztiántól lehet és érdemes prózául tanulni!
Grecsó Krisztián: Tánciskola, Magvető Kiadó, 2008, Budapest
Molnár Judit
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.