2010. január 20., 09:562010. január 20., 09:56
„Sas Péter nálunk már lassan házi szerzőnek számít, de azt hiszem, ez a legszebb könyv, nemcsak a Sas Péter-írások, de a kiadó könyvei közül is, így méltó az 550. kiadványhoz” – mondta Kozma Mária. Sas Péter fő kutatási területe az erdélyi római katolikus egyház története, és Kós Károly élete mellett foglalkozik Kelemen Lajos levéltáros, történész valamint Debreczeni László költő munkásságával is.
„A most megjelent könyv monográfiának is nevezhető, azonban amint arról értesültünk, Sas Péter készül egy másikat is írni, amelynek ezt a címet is adja” – árulta el a főszerkesztő. A Kozma Mária és a könyv írója közötti beszélgetés során rengeteg érdekességre derült fény a leginkább építészetéről híres Kós Károlyról. Sas Péter szerint Kós Károly tulajdonképpen a székely építészetet teremtette meg.
Temesváron ismerkedett meg a szász kultúrával, visszaköltözve Kolozsvárra pedig találkozott a kalotaszegi építészettel, házaival, és ráébredt, micsoda kincs található azon a vidéken, akár balladákban, akár épületekben. „Kós Károly belátta, az erdélyiekhez saját nyelvükön kell hogy szóljon, és nemcsak szóban, de írásban, rajzaiban is. Kós Károly írás előtt rajzolt, a rajzok ugyanis már karaktert formáltak a szereplőknek, ő pedig nem tett mást, mint szót adott a szájukba” – mesélte Sas Péter. Kós Károly hatalmas áldozatot hozott azért, hogy Erdélyben maradhasson.
Nem szerette Budapestet, mindig is a nép fiának tekintette magát, és a nép gondolkodásával igyekezett azonosulni. Kós Károly a trianoni döntés után is józan, realista maradt, aki azt vallotta, az erdélyiek legfontosabb ösztöne: „mindent túlélni!” Noha ő már gondolkodott autonómiában, Kalotaszegi Köztársaságban, lobogót és érmét is rajzolt hozzá, nem hagyott fel elméletével, miszerint azzal kell valamit kezdeni, amit a sors hozott. Sas a jövőben szeretné összegyűjteni az összes Kósról szóló, illetve az ő tollából származó írást. A most megjelent kötetet tegnap Sepsiszentgyörgyön is bemutatták, ma Marosvásárhely, csütörtökön Kolozsvár következik.
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.
Több mint 50 szerzővel és nyolcvannál is több programmal várják az érdeklődőket a június 26. és 29. között tartandó 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre, melynek főbb meghívottjai Lars Saabye Christensen norvég-dán és Gabriel Adameșteanu román író.
Újra megrendezik a kerékpározást, olvasást és a kultúrafogyasztást népszerűsítő Tricikli fesztivált, a Szegedet, Magyarkanizsát és Sepsiszentgyörgyöt érintő programsorozat május 30-án indul.