Lassanként búcsút vehetünk a Magyar Lettre nyomtatott változatától – hangzott el pénteken Váradon az évad utolsó Törzsasztalán, amelynek vendége Karádi Éva magyar filozófiatörténész, egyetemi tanár, irodalomszervező, az európai kulturális folyóirat felelős szerkesztője volt.
2014. június 09., 19:232014. június 09., 19:23
A Várad folyóirat által szervezett eseményen a vendéget ezúttal is Kőrössi P. József, a Noran Libro Könyvkiadó ügyvezető igazgatója faggatta.
Mint elhangzott, a jelenleg 93. számánál járó lap olvasóinak a száma a kezdeti 3 ezerről ezerre esett vissza, egyértelműen csökkent tehát a nyomtatott sajtó iránti igény, így várhatóan a 100. lapszám után lehúzzák a rolót, és valamilyen formában az interneten folytatják.
De immár Karádi Éva nélkül, aki nyugdíjba készül. A felelős szerkesztő az eseményen felidézte, a Lettre gyökerei a nyolcvanas évekig nyúlnak vissza, a lapot cseh emigránsok – köztük Milan Kundera – indították útjára Párizsban, majd sorra jöttek a nemzeti kiadások, a rendszerváltás után pedig megalapították a magyar változatot is.
A folyóirat egyfajta tükre az európai irodalomnak, minél szélesebb merítésben próbálják bemutatni az öreg kontinens kultúráját. Számtalan fordítóval dolgoznak, ugyanakkor az is a lap célkitűzése, hogy a magyar írókat, költőket a lehető legszélesebb körben ismertesse meg külföldön.
Nemcsak felelős szerkesztőként tesz meg ugyanakkor mindent ennek érdekében Karádi Éva, már az 1999-es frankfurti könyvvásár idején megszervezte a Magyar Lettre-szerzők bemutatkozását a frankfurti Literaturhausban, 3 költő 4 nyelven címen megjelentette Balla Zsófia, Parti Nagy Lajos és Kovács András Ferenc verseit.
„Varró Dani mamája, Karádi Lettre Éva” – ezt fogom a névjegyemre írni, jegyezte meg viccesen a meghívott, amikor arra terelődött a szó, hogy személye attól is érdekes, hogy ő Varró Dániel költő, műfordító édesanyja. Arra a kérdésre, hogy mennyire segítette fia karrierjét, hogy a mama az egyik legismertebb kultúra- és irodalomszervező, Karádi Éva mosolyogva jegyezte meg, ő inkább nehezítette a dolgát, amit Dani elért, azt magától tette.
A Törzsasztal ősszel folytatódik, Závada Pál, Kerékgyártó István, Grecsó Krisztián, Valachi Anna máris biztosan ellátogat Nagyváradra. Pénteken ugyanakkor bemutatták a Várad kulturális folyóirat legfrissebb, idei 5. számát, amelyben először működött közre az irodalmi rovat szerkesztőjeként Potozky László fiatal író, aki rögtön számos kortársa művének közlésével indította partiumi pályafutását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!