Fotó: Veres Nándor
Egri Yildizlari címmel jelent meg Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye törökül 2013-ban. Fordítója Erdal Şalikoglu, aki a Csíkszeredai Régizene Fesztivál zenész meghívottjaként tartózkodott a hargitai megyeszékhelyen múlt hétvégén.
2016. július 22., 16:282016. július 22., 16:28
– Hogyan került kapcsolatba a magyar kultúrával?
– 1991-ben orvosi továbbképzésre mentem Budapestre, és teljesen véletlenül találkoztam Kobzos Kiss Tamással. Egy török orvoskollégám megismerkedett egy magyar emberrel, akitől érdeklődött, hogy van-e valahol lehetőség, hogy fiai zenélni tanuljanak. Egy barátjához irányította, aki egy zeneiskola igazgatója volt, a kollégám pedig hívott engem is, mert tudta, hogy zenész vagyok. Ott találkoztunk Kobzos Kiss Tamással.
– Kobzos Kiss Tamással aztán gyakran jártak zenélni Erdélybe is.
– Az első találkozásom az erdélyi magyar kultúrával 1992-ben volt, akkor ismertem meg Váli József újságíró barátomat és a Csíkszeredai Régizene Fesztivált. Az erdélyi kultúrával való találkozásom a zene, főleg a régizene révén kezdődött. Utána többször jártam Csíkszeredában, a régizene-fesztiválon kilencszer voltam, de koncerteztem Brassóban, könyvet mutattam be Háromszéken, és Szebenbe is eljutottam egy rövidfilmfesztivál alkalmával egy zenészcsoporttal.
– Bizonyára tudja, hogy mit jelent az Egri csillagok a magyarok számára, egyáltalán mit jelent az egész török világ. Hogyan fogadták a török emberek a regényt?
– Sokszor megkérdezték tőlem, honnan jött az ötlet, hogy lefordítsam Gárdonyi regényét, és mindig volt ebben a kérdésben egy kis rácsodálkozás is. De nem azon kell csodálkozni, hogy én végül lefordítottam, hanem azon, hogy itt van Gárdonyinak ez a regénye, amelyet 1901-ben adtak ki, és amely csak törökökről és magyarokról szól, és 112 évig nem fordította le senki török nyelvre. Úgy tudom, hogy 19 nyelvre fordították le korábban, de törökre nem. Amikor elkezdtem fordítani, rájöttem, hogy a két nemzetnek hasonló nézetei vannak, mert itt a nemzetek sorsáról is szó van. Két testvérnépnek egymás elleni harcáról. 1300 darabot nyomtattunk ki, és ajándékoztam szét. Egyetlen rossz szót sem hallottam róla, és ez elég nekem.
– „A gyűrű köve szokatlanul nagy, négyszögletes fekete kő vagy sötét gránit, vagy obszidián, nem lehetett megismerni a holdvilágnál. De azt tisztán lehetett látni, hogy valami halványsárga kőből hold van rajta meg körülötte öt apró gyémántcsillag\" – olvasható Gárdonyi művében Jumurdzsák gyűrűjéről. Önnek is van egy ilyen gyűrűje.
– Ha egy magyar embernek a Jumurdzsák gyűrűjéről beszél valaki, azonnal tudja, hogy miről van szó. De nem hiszem, hogy van valakinek ilyen gyűrűje, amilyen az én ujjamon van. Ezt pontosan úgy, a könyvbeli leírás szerint készíttettem: obszidián, sárga topáz, gyémánt, minden van rajta. Egy kis plusz is van rajta két oldalt, arab írással: „Ha félsz, nem élsz!\" – ezt Tinódi mondja Gergelynek a regényben.
Tinódinak volt a művészete ez, kardokra írt szép szavakat, és aztán a kovács vagy fegyverkészítő odavéste. Gergely azt akarta, hogy Dobó István egyik mondata legyen: „Az a fő, hogy ne féljünk sohasem!\" De Tinódi erre azt mondta, jó a gondolat, de „kicsit kopár\", legyen inkább ez: „Ha félsz, nem élsz!\" Ezt vésettem rá a gyűrűre. Ez nincs a könyvben lévő gyűrűn, de tudom, hogy az ilyen vastag gyűrűkön mindig van egy szimbólum vagy írás, és azt akartam, hogy a könyvben levő karakterekből valamit őrizzek. Azért írattam rá arabul, mert a könyvben azt írja, hogy a gyűrűt egyszer egy hős viselte, aki Mohamed próféta mellett harcolt.
– Van-e a regényben kedvenc alakja?
– Maga a regény az. Én nem akarok sem Gergő, sem Jumurdzsák, sem Szulejmán, sem Török Bálint lenni. A regény maga kedves nekem. A gondolat, amiért Gárdonyi Géza megírta. Az előszót is azért tartom fontosnak a fordításban, mert a török olvasónak is tudnia kell, hogy ez nemcsak egy csatáról szól, arról, hogy valaki nyert vagy vesztett. Ugyanarról beszél a regény, mint ami történt a török szabadságháború előtt Anatóliában: nem volt remény.
Gárdonyi is azt akarta mondani, amikor a magyarságnak fogytán volt a lelki ereje, hogy: állj fel, magyar, hiszen hősi múltad van! És ezt regény formában írta, és kellett valami megtörtént esemény hozzá bizonyítékokkal. Ezt a fontos eseményt Egerben találta, mert Tinódi Lantos Sebestyénnek részletes leírása volt a történtekről, olyan részletekbe menően, hogy az egyes várvédők pontosan hol álltak, hol harcoltak, hol haltak meg.
– Az Egri Yildizlari az első megjelent regényfordítása, de nem ez az egyetlen.
– Öt könyv jelent meg eddig, amelyet én fordítottam magyarról törökre: az Egri csillagokon kívül Beder Tibor Gyalogosan Törökországban című kötetét, Ujkéry Csaba két regényét, és egy Örkény István életéről szóló könyvet. Egy hónap múlva fog megjelenni a szigetvári trilógia harmadik kötetének, Ujkéry Csaba Sziget fekete virágai című könyvének a fordítása, amely egyébként még magyarul sem jelent meg, egyszerre jön ki a török fordítással. Időközben lefordítottam Sudár Balázs és Csörsz Rumen István Török zene Magyarországon című könyvét és a Cey-Bert Róbert Gyula Attila – A hun üzenet című regényét, ezekhez most keresek kiadót, de elkezdtem fordítani Horváth Viktor Török tükör című regényét is. Ez lesz a kilencedik fordításom.
Erdal Şalikoglu
1955-ben született, szakmája szerint reumatológus. A hazájabeli amatőr néptáncmozgalomtól jutott el a régizenéléshez. 1991 májusától másfél esztendeig Magyarországon volt szakmai továbbképzésen, ekkor ismerkedett meg Kobzos Kiss Tamás énekmondóval, akihez szoros barátság fűzte. Számos alkalommal koncerteztek együtt Magyarországon, Törökországban és a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon. Több közös hanglemezük közül kiemelkedik a Szívetekben őrizzetek című, amely a törökországi Ásik Vejszel dalait tartalmazza magyar és török nyelven.
2011-től az Isztambuli Magyar Kulturális és Baráti Társaság alapítója és elnöke. 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést a magyar kultúra iránti elkötelezettsége, a magyar–török kapcsolatok sokoldalú ápolása és fejlesztése érdekében végzett munkássága elismeréseként. 2015-ben a Panoráma Világklub tiszteletbeli magyarnak választotta, nemrégiben pedig tiszteletbeli székely címet is kapott.
A marosvásárhelyi Rocksuli falai között egy különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított múltját. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója a kezdeményezés hátteréről, terviekről beszélt.
Születésnaposait ünnepelte a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház, amelynek társulata felköszöntötte két rangidős színművészét: a 90 éves László Károlyt és a 70 éves Debreczi Kálmánt.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
szóljon hozzá!