2009. szeptember 23., 11:002009. szeptember 23., 11:00
A világzene magyar úttörőjeként számon tartott formáció meghökkentő és egyben izgalmas zenei élményt kínál az érdeklődőknek: koncertjeiken többek közt kiderül, hogyan hangzik például az európai népdalok hanganyaga, ha indiai, afrikai ritmussal párosul, vagy miként viszonyulnak a balkáni páratlan lüktetéshez az ír dallamok.
Mindezekről négy helyszínen – csütörtökön Gyergyószentmiklóson, pénteken Csíkszeredában, szombaton Kézdivásárhelyen, vasárnap pedig Sepsiszentgyörgyön – győződhetnek meg az eklektikus zene kedvelői.
A Makám együttest Krulik Zoltán gitáros-zeneszerző, költő (képünkön) alapította 1984-ben, megfogalmazása szerint azzal a céllal, hogy létrehozzon egy sajátos zenélési formát, egy különleges összetételű hangzásvilágot, valamint megkísérelje felmutatni különböző népek zenei kultúrájában vagy ellentétes zenei műfajokban a közöset, az összetartozót.
A zenekar neve egyébként arab nyelven zenei művet jelent. Az önmagát hangszeres kamarazenét játszó csoportnak aposztrofáló együttes muzsikáját az archaikus kultúrák, a kortárs zene, az etnodzsessz progresszív ágai inspirálták. A zenei törzset a balkáni és ázsiai gyökerű szerkezetek, repetitív muzsika, egymásba fonódó népzenék egysége alkotja.
A Makám Európa szinte valamennyi országában koncertezett és jelentős nemzetközi fesztiválokon képviselte a magyar kultúrát. Eddig tizenkét önálló zenei albumuk jelent meg – három közös lemez a Kolinda együttessel –, szerzeményeiket már több alkalommal is bemutatták az erdélyi színpadokon.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.