2012. április 23., 08:132012. április 23., 08:13
A tárlat a skanzen erdélyi tájegységének előmunkálatait dokumentálja: a magyarság legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma néhány éven belül Erdély építészetét, népi kultúráját is bemutatja. Bereczki Ibolya, a szentendrei múzeum igazgatója a Krónikának elmondta: az intézmény alapító okiratába 1998-ban került be, hogy az egész magyar nyelvterületen kutat.
Az erdélyi kutatásaikban a következő fordulópont 2005–2006 volt, amikor szoros kapcsolat alakult ki az erdélyi szakemberekkel, ebben kulcsszerepet játszott a Kriza János Néprajzi Társaság és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem néprajzi tanszéke. A szentendrei falumúzeum egy 2006-os konferencián ismertette az Erdély bemutatására kidolgozott koncepciót, erre az erdélyi szakértők is rábólintottak. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum elnyerte az Országos Tudományos és Kutatási Alap (OTKA) támogatását, ez tette lehetővé a közel hatéves terepmunkát.
„A koncepcióban 17 porta szerepelt, a kutatómunkába bevontuk a néprajzos és építész szakos egyetemi hallgatókat is, az erdélyi múzeumokban dolgozók is sokat segítettek” – mondta Bereczki Ibolya. A szentendrei múzeum a hetvenes–nyolcvanas években elsősorban építészeti múzeum volt, aztán rájöttek, hogy nem elég csak az épületet és a berendezést bemutatni, szükség van interaktív tevékenységekre, a jól olvasható, könnyen érthető szövegekre, filmekre, animációkra, gyerekfoglalkozásra, hogy a látogatók ne csak egy alkalommal tekintsék meg a különböző magyar tájegységek hagyományos vidéki portáit bemutató falumúzeumot, hanem vissza is térjenek, szögezte le az igazgató.
Az Erdély virágai című tárlat tükröt tart a látogatóknak, például nemcsak a torockói házat mutatja meg, hanem a lakóját is, emellett betekintést nyújt a múzeumi munka kulisszái mögé. Bereczki Ibolya elmondta, a kutatásuk részben értékmentés és rögzítés, de nemcsak a régit, a padlásra száműzött emlékeket keresték, hanem a mai Erdélyt is szerették volna megérteni.
A szentendrei múzeum Erdély arcai címmel fotópályázatot is hirdetett amatőröknek, erre mintegy 500 kép érkezett be, ezekből is bemutatnak válogatást a tárlaton. A kiállítás két hónapig lesz megtekinthető Sepsiszentgyörgyön, június végétől Csíkszeredába viszik, ám bíznak benne, hogy más erdélyi helyszíneken is sikerül bemutatni.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.