Fotó: Bone Ewald
2010. május 03., 09:392010. május 03., 09:39
A Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent négykötetes sorozat harmadik, illetve negyedik kötetét ismerhette meg ezúttal az irodalomtörténet iránt érdeklődő közönség. „Nem kívántam magam alárendelni sem a régi, sem a mostani politikának, így született meg ez a könyv” – reagált újságírói kérdésre Pomogáts.
Az irodalomtörténész elmondta: tény, hogy a kommunista rezsimnek voltak elvárásai, az íróknak meg kellett felelniük ezeknek az elvárásoknak, ha azt akarták, hogy megjelenjenek a műveik. Hozzáfűzte: tartalmi szempontból az irodalmi feladatvállalásnak két szintje volt: egyrészt valóban hazudni kellett, olyan ideákat, érzéseket kellett bemutatni, amelyeknek semmi köze nem volt a valósághoz – sok író beletévedt ebbe a csapdába. Ugyanakkor bár meg kellett felelni a kommunista retorikának, ennek a leple alatt a valóság is meg tudott jelenni. A kötelező retorikai elemek felvonultatása mellett az erdélyi magyarság valódi hétköznapjait is tükrözni lehetett.
„A pártpropaganda nyelvezete azóta elavult, a könyvekben bemutatott valóság azonban nem. Ezek elég nehéz olvasmányok, a mai fiatalok számára ez a világ teljesen idegen” – részletezte Pomogáts Béla, aki szerint ezeket a könyveket történelemismerettel és empátiával kell olvasni ahhoz, hogy megtaláljuk bennük az értéket. A Magyar irodalom Erdélyben IV. kötete ugyanakkor a korabeli irodalmi dokumentumokat, kritikákat, levelezéseket is tartalmazza. Pomogáts elmondta: azért tartotta fontosnak, hogy a szakirodalmat is bemutassa, mert így pontosabb képet ad a körülményekről, az irodalmi alkotások kontextusáról, magáról a korról, amelyben létrejöttek.
Az irodalomtörténész kifejtette, az 1969-tól 1989-ig tartó időszak az erdélyi magyar irodalom szabadságharcának nevezhető, ekkor az írók ugyanis már ellenszegültek a kommunista diktatúrának, a rendszerben kezdetben hívő írók is végleg leszámoltak illúzióikkal. Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepel a könyvben a 1989 utáni időszak irodalmának története, Pomogáts azt válaszolta: ez a korszak még nem ért véget, történetének megírása már egy másik irodalomtörténész munkája lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Látogatottsági adatok