Már nem jellemző annyira a magyarországi irodalmi és irodalomkritikai életre az a fajta káros klikkesedés, amely néhány éve még eléggé megosztotta a fiatal alkotókat is – derült ki a Fiatal Írók Szövetsége hármas könyvbemutatóján kedden délután.
2013. augusztus 21., 18:232013. augusztus 21., 18:23
Szőllőssy Balázs, a szövetség elsőkötetes sorozatának egyik szerkesztője szerint természetesen most is vannak kisebb-nagyobb csoportok, műhelyek, de ezek inkább mellérendelt viszonyba kerültek, ebben az egyre barátibb láncolatban pedig a FISZ sem dominanciaigénnyel lép fel, igyekeznek áthidalni a szakadékokat, ráadásul a határon túli magyar írókkal, írószervezetekkel is egyre jobba kapcsolatot ápolnak – a kolozsvári könyvbemutatóra éppen az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében került sor. Izsó Zita Tengerlakó, Korpa Tamás Egy híd térfogatáról éás Molnár Illés Hüllők és izzók című verseskötetéről a szerzők Serestély Zalán fiatal kolozsvári költővel, íróval beszélgettek.
Mint kiderült, a három első kötet között az egyik tulajdonképpen második, Molnár Illés ugyanis hallgatott a régi jó tanácsra, miszerint az első kötetet gyorsan meg kell írni, majd gyorsan elfelejteni, így az első kéziratot kidobta, majd megírta a mostani koncepciózus verseskönyvet. Az első kötetet eleve szikárabbra tervezte, megpróbálta minél kevesebb szóval kifejezni amit akart, a lehető legtöbb helyet adva a csendnek, a megjelent kötetre viszont megoldott feladatként tekint. Jelenleg egész máson dolgozik, egyfajta balladanyelvet igyekszik kialakítani, -tanulmányozni, a történetmesélés kezdte ugyanis foglalkoztatni a népballadák hatására, igyekszik ezzel a kortárs irodalomban még kiaknázatlan lehetőséggel élni.
Korpa Tamás az első kötetének anyagából kiindulva kezdett el egy potenciális másodikat, a „véres kezű” szerkesztők javaslatára ugyanis kimaradt a kötetéből a Metapillanat című ciklus, amelyet jelenleg is folytat. Izsó Zita szerint már sikerült eltávolodnia a könyv anyagától, így könnyebben fogadja a kritikákat.
A város terei
Serestély Zalán szerint mindhárom kötetben erőteljesen jelen vannak a városi terek, míg Molnár Illésnél absztrahált archetipikus elemekként vannak jelen a város elemei, addig Korpa Tamás apró részleteket nagyít fel, azt sugallva, hogy minden be- és átvilágítható a nyelvvel. Izsó Zita is részleteiben figyeli a várost, de inkább mikroközösségeire, jellegzetes, vagy deviáns figuráira koncentrál.
Szőllőssy Balázs elmondta, a másik sorozatszerkesztővel, Borbáth Péterrel sokféle stratégiát ötvöznek a tehetséges szerzők felkutatására, egyrészt követik a folyóiratokban megjelenő írásokat, őket is gyakran megkeresik kéziratokkal, de a FISZ rendszeresen szervez pályázatokat is, amelyek legjobbjait első kötetük kiadásával támogatják. Korpa Tamás egyébként a tavalyi pályázat verskategóriájának győztese, ősszel pedig a próza kategória megosztott első díjának két szerzője veheti kézbe saját debütkönyvét.
Jékely Zoltán, az irodalom lovagja
Ugyancsak a Kolozsvári Magyar Napok keretében szerveztek kerekasztal-beszélgetést a volt New York szállóban a száz éve született Jékely Zoltánról. Áprily Lajos fiáról dr. Péterfy Sarolt irodalomtörténész, Jékely-kutató, a Jékely-hagyaték kezelője, dr. Vallasek Júlia irodalomtörténész, a BBTE oktatója és Boka László az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója beszélgetett. A moderátor, Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője provokálva az irodalomtörténészeket, feltette a kérdést, hogy miért is tekintünk nagy költőként Jékely Zoltánra, annak ellenére, hogy nem illeszkedik be az irodalmi kánonba. Péterfy Sarolt, Jékely unokája, fényképekkel illusztrálva mutatta be a költő életpályáját és a Jékely 100 című kötetet, amelybe 10 kiváló kortárs költő válogatta a verseket, esszéket és fotókat.
Jékely kolozsvári pályafutása a második világháború idejére esett a Világosság folyóirat munkatársa volt és a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár könyvtárosa. Balla Zsófia költő szerint Jékely nagyságát az is igazolja, hogy sikeresen küzdött meg a költőóriás édesapa árnyékával, hozzá hasonlóan jelentőset alkotott. A verstagolást, a ritmikát jól kezelte. A Nyugat harmadik nemzedékének tagjaként a halál motívumot Ady Endréhez és József Attilához képest is másként kezelte, hiszen ez nála sokszor ötvöződik az álommal, és jelen van a humor is. Vallasek Júlia szerint Jékely verseit nem irodalomtudósként kell olvasni, hanem mint gimnazista diák, szívvel – ha tetszik a vers olvassuk, ha nem tegyük le. Jékely Zoltánt méltatói, kortársai az irodalom bölcs és elegáns lovagjának tartották, Nemes Nagy Ágnes így ír róla:„Mindnyájan tudtuk, hogy ő a költői költő, a költő archetípusa”.
Oroszhegyi Tünde, Varga László
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
szóljon hozzá!