2009. május 12., 10:472009. május 12., 10:47
– A közelmúltban két nagyszabású tárlatnak is otthont adott a Csíki Székely Múzeum. Ezekhez viszonyítva mekkora látogatottságot ért el a Tatárjárás 1241–1242?
– A Munkácsy Erdélyben 62 ezer, a tavalyi, Nagybányai művésztelep alkotóinak munkáit felvonultató tárlat pedig 18 ezer látogatót vonzott. A Tatárjárás 1241–1242 ezekhez viszonyítva is szép eredményt ért el: csaknem 36 ezer látogatóval zártuk a kiállítást.
– A várakozásokhoz képest ez milyen eredménynek tekinthető?
– Magasan felülmúlta a várakozásokat: a vándorkiállítás korábbi helyszíneinek tapasztalataiból kiindulva 20–25 ezer látogatónál többre nem számítottam. A Csíki Székely Múzeum a hatodik helyszín volt, korábban Révkomáromban, Zalaegerszegen, Kaposváron, Békéscsabán és Debrecenben vendégeskedett a gyűjtemény: a csíkszeredai látogatók létszáma fölülmúlta az előző öt helyszín összesített látogatottságát. De a mennyiségi mutatókon túl a program igazi hozadéka a történelmi és régészet ismeretek átadása révén történő identitás-erősítés volt.
– Milyen visszhangja volt a kiállításnak a közönség körében?
– Nagyon szerették, pozitív visszajelzéseket kaptunk. Valószínűleg azért is, mert ilyen témájú kiállítást eddig még nem rendeztek Erdélyben. Különösen nagy volt az érdeklődés az interaktív terem iránt. A 21. századi európai múzeumi trendek a szórakoztató múzeum felé mutatnak, és arra helyezik a hangsúlyt, hogy tudománynépszerűsítés mellett élményt is kell nyújtani a látogatóknak: ez pedig, úgy tűnik, nagy népszerűségnek örvend az erdélyi közönség körében is.
– Melyik korosztályt vonzotta leginkább a kiállítás?
– 80 százalékban diákok látogatták. Számos pedagógust vonzott a program, akik iskolai csoportokkal jöttek Erdély minden részéről, a szórványból is: ezt különösen fontos eredménynek tartjuk. A hétvége pedig általában a családoké volt.
– Milyen gyermekprogramok kapcsolódtak a kiállításhoz, és milyen fogadtatásra találtak ezek a gyermekek körében?
– A gyermekeket is leginkább a kiállítás interaktív része vonzotta: nagy élmény volt számukra, hogy kezükbe vehették a kardot, felpróbálhatták a sodronyinget, emlékérmét sajtolhattak. Minden vasárnap tartottunk múzeumpedagógiai foglalkozást, így a régi korok újra testközelbe kerültek, átélhetővé váltak a gyermekek számára. A médián keresztül gyermekrajzpályázatot, kvízjátékot is szerveztünk. A Communitas Alapítvánnyal közösen rendeztünk országos diákvetélkedőt is: ennek szintén nagy sikere volt, több mint ötven iskola nevezett be.
– Milyen szakmai tapasztalatokkal zárta a kiállítást a múzeum?
– Szerintem kerek egész volt, és nagyon színvonalas projekt. Az is tanulság, hogy úgy tűnik: a múzeumnak immár megvan a szükséges humán erőforrása és szervezési rutinja ahhoz, hogy több tízezer látogatót idevonzzon és működtetni tudjon ehhez hasonló nagyszabású kiállításokat. A másik, hogy most már érdemes olyan kiállításokban gondolkodni, nem csak nekünk, másoknak is Erdélyben, amelyekhez a mostanihoz hasonló interaktív múzeumpedagógiai programok csatolhatók. A hosszú távú célunk, hogy Csíkszereda olyan értékeket tudjon felmutatni, amivel Kárpát-medence-szerte ismert lehet: szeretnénk, ha a csíksomlyói búcsú, a sör és a jégkorong mellé negyedikként a múzeum is felzárkózhatna.
– Tervez-e a múzeum a közeljövőben hasonlóan nagyszabású projektet?
– Októberben valósul meg egy közös projekt a Budapesti Szépművészeti Múzeummal egyiptomi művészet témában. A szépművészeti múzeum, Európa legrangosabb múzeumainak egyike először mutatkozik be a határon túli magyarság előtt. Ez lesz az első olyan kiállításunk, ami nem a magyarság értékeiről szól: tulajdonképpen a világörökség, az egyetemes művészettörténet egy nagyon fontos témáját hozzuk el Csíkszeredába.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.