Fotó: a Semmelweiss Múzeum gyűjteményéből/via papageno.hu
Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka címmel emlékezik a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Hugonnai Vilmára, az első magyar orvosnőre az életpályájának emléket állító beltéri kiállítással – közölte az intézet.
2023. december 19., 17:332023. december 19., 17:33
A tárlatot december 20-án, szerdán 17 órakor nyitja meg a háromszéki megyeszékhelyen működő Carola Caféban Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője. Az eseményen köszöntő beszédet mond Makkai Péter lelkész, az Írisz Ház vezetője. Amint a Liszt Intézet közleményében szerepel, 1847. szeptember 30-án született és 1922. március 25-én halt meg Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja. Hugonnai Vilma Nagytétényben született, egy grófi család ötödik gyermekeként.
Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek. Rögvest be is adta jelentkezését, tanulmányainak költségét – mivel férje vagyonuknak már nyakára hágott – ékszerei eladásából teremtette elő.
Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. Ő mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani – egy ideig azonban nem tehette.
Házassága megromlott, válása után Wartha Vincéhez ment feleségül. Férje kérésére felhagyott a szülésznői gyakorlattal, az elméleti kérdések felé fordult. Nemcsak orvosi tárgyú írásai jelentek meg, hanem a nők egyenjogúságának témájában is publikált.
Ismeretterjesztő előadásokat tartott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, ahol ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást, betegápolást, egy ideig az ő vezetése alatt működött a magyar bábák egyesülete. Több, nőknek szánt felvilágosító művet írt, mint A nőmozgalom Magyarországon című tanulmánya,
Magánélete tragikusan alakult: előbb egyik lányát vesztette el, majd férje is meghalt, utolsó évei magányosan teltek. Hugonnai Vilma 1922. március 25-én halt meg Budapesten szívszélhűdés következtében, hamvai a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak.
A Hagyományok Háza december 8-án rendezte a karácsonyi rajzpályázatának díjátadását és az alkotásokból rendezett kiállítás megnyitóját. A jeles eseményről Galambos Anna, a kezdeményezés társszervezője számolt be.
Tarsolylemezek – a honfoglaló elit kincsei címmel nyílik kiállítás a Csíki Székely Múzeumban csütörtökön délután öt órától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!