Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 28., 09:482009. augusztus 28., 09:48
Idén hetedik alkalommal zajlik a Független Stúdiók és Helyi Televíziók Fesztiválja Marosvásárhelyen. A főszervező, Ioan Ceauşescu műsorszerkesztő korábban a bánsági Piskiben kezdte el a sorozatot, mivel onnan tudósított a Román Televíziónak. Aztán Marosvásárhelyre került, jelenleg az állami területi tévéstúdió munkáját irányítja. A vasárnap estig tartó fesztiválra idén körülbelül 110 versenymunka érkezett, először szerepel a programban diák kategória, és e kategóriában negyven produkcióból választja majd ki a zsűri a nyerteseket. A diákfilmek mellett híranyagok, riportok, stúdióbeszélgetések, dokumentumfilmek versenyeznek.
A rendezvény keretében vasárnap délutánig zajlanak majd a vetítések, kiállításmegnyitók, könyvbemutatók és kerekasztal-beszélgetések. A díjakat szombaton este adják át a nyerteseknek. A fesztivál két visszatérő vendége Fischer István, erdélyi származású, Németországban élő neves filmrendező, valamint a skóciai Charles Fletcher, aki pénteken Újságírás az Európai Unióban címmel vezet műhelybeszélgetést. Csütörtökön Fischer István workshopján, a dokumentumfilm-készítésről volt szó.
„Idén harmadszor jöttem erre a fesztiválra, egynapos műhelygyakorlatot tartok – mondta lapunknak a rendező. – Általában ide olyan fiatalok jönnek, akiknek nincs tévés előképzése. Főleg azt mondom el nekik, hogy dokumentumfilm-készítésnél mire kell vigyázni a kép, mire a hang esetében, mire figyeljünk a szinkronnál, a vágásnál” – mondta a szakember. „Van egy híres példám, amit mindig megismétlek olyankor, amikor kezdőkkel vagyok együtt: a magyarok készítettek egy borzalmas dokumentumfilmet, aminek az anyagát a Spielberg Alapítványtól kapták meg, ők minden lágertúlélővel szóba álltak, interjút készítettek velük. Nos a film készítői kiválogattak ezek közül 6-7 személyt.
Fischer István filmrendező Kolozsváron született. Leningrádban közgazdasági egyetemet végzett, majd operatőri képzésben részesült Bukarestben. A Híradó és Dokumentumfilm Stúdió után a bukaresti Román Televízió magyar adása munkatársaként rengeteg portréfilmet készített neves személyiségekről. Ő készítette Páskándi Géza novellája alapján az első erdélyi magyar játékfilmet a Janovics Jenő-féle első, erdélyi magyar filmstúdió megszűnte óta, a Legalább Európát…, amelyet még a gyártás évében betiltottak. A saarbrückeni (Németország) televíziónál is dolgozott, innen ment nyugdíjba. |
Azonban egyrészt nem vették figyelembe azt, hogy előbb az illetőnek ki kell beszélnie magából, amit előre elképzelt, és csak azután lehet érdemben kérdezni a riportalanyt. Másrészt a nénik kifestették magukat, felvették az ékszereiket, az operatőr pedig kiválasztotta a lakásokban a legszebb háttereket, így a téma, a láger borzalmai és a képi világ teljesen ellentmondott egymásnak.” Fischer Istvánt e példa mellett számos hasznos tanáccsal és információval szolgált a téma iránt érdeklődő fiataloknak.
A workshop résztvevői közül haton egy Turnu Severin-i magán rádió- és tévéstúdiótól érkeztek, akik számára a stúdió vezetősége ingyenes részvételt biztosít a fesztiválon. Vezetőjük, Beatrice Urucu lapunknak elmondta: már három díjat kaptak a korábbi SIMFEST-ek alkalmával. A Fischer István vezette workshop román nyelven zajlik, miközben Marosvásárhelyen egyre több olyan fiatal dolgozik, akik – jobbára előképzés nélkül – magán- vagy állami tévéstúdióknak magyar nyelvű anyagot gyártanak. Kérdésünkre, hogy magyar csoportnak tart-e előadást, a rendező elmondta: „Ilyesmire nem kértek fel. Úgy látszik, erre nincs igény.”
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.