Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 28., 10:072009. szeptember 28., 10:07
Százötven éve született, és nyolcvan éve hunyt el a nagy székely meseíró, lapszerkesztő és irodalomszervező, Benedek Elek, a szülőfalujában, Kisbaconban működő emlékház pedig negyven esztendővel ezelőtt létesült. E hármas évforduló alkalmából Háromszéken ezt az évet Benedek Elek- emlékévnek nyilvánították, melynek keretében szeptember 25–30. között Benedek Elek-emlékünnepség-sorozat zajlik. A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott megnyitón Tamás Sándor elmondta: 15 millió magyar ismeri Benedek Elek meséit, generációk nőttek fel ezeken a meséken.
Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója a Gyermek a képzelet és valóság határán, a mese, az olvasás és a tanulás kapcsolódási pontjai napjainkban című szakmai konferenciát nyitotta meg. „A mese varázslat, segítségével azok a meghitt pillanatok idézhetők fel, amikor szüleink nekünk mondtak mesét, vagy amikor mi mondtunk mesét gyerekeinknek, unokáinknak” – fogalmazott Borbáth Erika. – „A mese népszerűsítésében a családnak, a könyvtárnak, a népművelőknek, az iskoláknak, a pedagógusoknak van szerepük, a mese éltetésében az írókra, lapszerkesztőkre, kiadókra hárul a feladat” – tette hozzá.
A konferencián néhány nap alatt a mesével kapcsolatos kérdéseket próbálják meg körbejárni és újabb kérdéseket feltenni a témában, magyarázta a főigazgató. Az emlékünnepség keretében szervezett könyvvásáron 13 hazai és magyarországi kiadó mutatta be gyermek- és ifjúsági könyveit. A háromszéki önkormányzat támogatásával jelent meg a Benedek Elek-mesekönyv, melynek 36 meséjét egy gyerekrajzpályázatra beérkezett alkotásokkal illusztrálták.
A könyvtár munkatársai az eredeti Cimbora lapszámaiból válogatva állítottak össze igényes antológiát. Adventre kiadják a Benedek Elek-emlékkönyvet is. Két nap alatt, pénteken és szombaton a Kárpát-medencében élő, tanulásban akadályozott és értelmi fogyatékkal élő magyar gyermekek és fiatalok XIV. mesemondó versenyén közel nyolcvan népmese hangzott el.
Győri Lajos, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének elnöke Mint a mesékben címmel fotókiállítást nyitott meg pénteken a Bod Péter-könyvtárban. Szombaton, szintén a könyvtár épületében a gyermekfolyóiratok szerkesztőinek Kárpát-medencei szakmai találkozója zajlott, ahol a Kolozsváron megjelenő Napsugár és Szivárvány, a vajdasági Jó Pajtás, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, a pozsonyi Kincskereső és Tücsök, az eszéki Barkóca, a kárpátaljai Irka folyóiratok szerkesztői mutatták be kiadványaikat. Az ünnepségsorozat szerdán Kisbaconban Benedek Elek szobrának avatójával ér véget, amelyen Berecz András mesemondó is részt vesz.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.