2010. február 18., 09:352010. február 18., 09:35
Az itáliai reneszánsz festészetét átfogó módon bemutató kiállítás 2009. október 28-án nyílt meg, és február 8-án érte el a kétszázezres látogatószámot. A tárlatra az utolsó két napon több mint 10 ezren voltak kíváncsiak.
A Szépművészeti 80 reneszánsz művész 130 festményét mutatta be a nagyszabású kiállításon, amelyhez a világ több mint ötven múzeuma kölcsönzött képeket, köztük a művészettörténet egyik leghíresebb és legértékesebb alkotását, Leonardo da Vinci Hermelines hölgyét. A tárlat címében kiemelt alkotók mellett a látogatók találkozhattak többek között Giorgione, Raffaello, Veronese és Tintoretto alkotásaival is.
A múzeum közleménye kitért arra, hogy a kiállítás a külföldi közönség körében is nagy visszhangot váltott ki; több mint 30 ország állampolgárai váltottak jegyet a tárlatra. A nemzetközi sajtó is kedvezően reagált a hároméves szervezőmunkával megvalósított kiállításra: a Financial Times, az Apollo című tekintélyes brit művészeti magazin honlapja és a szintén mértékadó The Art Newspaper egyaránt méltatta a bemutatott anyagot, illetve a múzeumot.
A Botticellitől Tizianóig a múzeum történetének harmadik leglátogatottabb kiállításaként zárt, eddig csupán a Van Gogh Budapesten (483 ezer látogató 2006–2007-ben), illetve a Monet és barátai című tárlat (250 ezer néző 2003–2004-ben) vonzott nagyobb közönséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok