Fotó: MTI
2010. február 10., 09:332010. február 10., 09:33
A Bibliotheque Pascal nyerte a szemle fődíját, az Aranyorsót, emellett Hajdu Szabolcs alkotásának ítélték oda a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, a legjobb operatőri elismerést és a diákzsűri díját.
Hajdu Szabolcs szürreális road movie-ját számos európai helyszínen forgatták, de Romániából ágaznak szét a cselekmény szálai: egy félig román, félig magyar nőről szól, akit apja Németországban prostituáltnak ad el. A filmben nagyrészt román szereplők játszanak, így főleg románul zajlanak a párbeszédek, de erdélyi magyar színészek is felbukkannak: Pálffy Tibor, Váta Loránd, a főszerepben pedig Török-Illyés Orsolyát láthatjuk, aki a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen tanulta a színészmesterséget. A főszereplő végül Liverpoolba kerül Pascal könyvtárába, ahol újabb meghökkentő „kalandokba” keveredik. A film jórészt marosvásárhelyi helyszíneken játszódik, és olyan vásárhelyi személyiségek, írók, színészek is felbukkannak benne, mint Kovács András Ferenc, Gáspárik Attila, Tompa Klára vagy Antal Ildikó. Érdekes színfolt volt például a város életében, amikor a film kedvéért két éve áprilisban karácsonyi „díszlettel” látták el a főteret, karácsonyfákkal, ünnepi fényekkel díszítették fel a környéket a forgatás idejére.
„Kevés olyan nap volt, amikor nyugodtan tudtunk volna dolgozni, ha meg nyugalom volt, akkor unalmas dolgok történtek. A laza részeket ki is vágtam a filmből. Úgy látom, hogy a stressz, a feszült idegállapot bizonyos szempontból jót is tett az anyagnak, nem hagyott ellustulni, belesüppedni egy kényelmes helyzetbe” - elevenítette fel forgatási emlékeit Hajdu Szabolcs.
Mint kifejtette, a történet a Fekete-tengertől, Erdélytől az Atlanti-óceánig tart, nagyjából ezen a vonalon feszül Európa migrációs íve.
„Azért kerül Liverpoolba a különös szexrabszolgaságba kényszerített főhős, mert ez a város a bűnözés és a prostitúció egyik legendás központja. Emellett imádom Liverpool üres tereit, hangulata szülővárosomra, Debrecenre emlékeztet. Csendes, de kicsit alattomos hely” - fejtette ki a rendező.
A filmet meghívták a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Berlinale Forum szekciójába, itt február 17-én vetítik. „Remélem, Berlinben is jól fogadják majd a Bibliotheque Pascalt, és ezt érzékelteti a mostani szemlén kapott külföldi filmkritikusi díj is. Már előkészítés alatt áll új filmem, amely egy Tar Sándor-novellákból tervezett trilógia első része lesz” - nyilatkozta Hajdu Szabolcs.
A Magyar Filmszemle legjobb rendezőnek járó díját Dyga Zsombor kapta megosztva a Köntörfalakért, a filmben nyújtott alakításáért Elek Ferenc a legjobb férfi alakításért járó elismerést, Czakó Judit pedig a legjobb vágónak járó Aranyollót vihette haza és a film.hu internetes közönségszavazásán is ez a film lett a legjobb.
Két-két díjat vitt el a nagyjátékfilmek közül a Vespa (legjobb eredeti filmzene és Tóth Sándor alakításáért színészi különdíj); a Kolorádó Kid (Moziverzum-díj és a legjobb látvány- és díszlettervezés díja); A vágyakozás napjai (a legjobb forgatókönyv és az Aranymikrofon díj), valamint a Team Building (legjobb elsőfilm és produceri díj).
A dokumentumfilmek között a Puskás Hungary több díjat is kapott. Almási Tamás filmjéé lett - megosztva - a kategória fődíja és az Art Mozi Egyesület díja is.
A díjkiosztó gálán Hiller István oktatási és kulturális miniszter bejelentette: hétfő délután megszületett a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) 2013-ig szóló állami támogatását biztosító megállapodás.
A miniszter elmondta, hétfőn délután Bod Péter Ákossal, az MMKA képviselőjével aláírták azt a megállapodást, amely a filmes szervezet számára a következő három esztendőben stabil, enyhén növekvő állami támogatást garantál.
A korábbi évekkel ellentétben idén a zárógálán adták át a szemle életműdíjait is. Idén Révész Gittát, a Magyar Filmlaboratórium produkciós vezetőjét, Nagy Anna színésznőt, Szoboszlay Péter animációsfilm-rendezőt, Zsombolyai János operatőr-rendezőt, Pásztor József gyártásvezetőt és Dzsoko Roszics szerb-bolgár színészt tüntették ki.
A Magyar Mozgókép Mestere díj két idei kitüntetettje Rózsa János Kossuth-díjas rendező és Grunwalsky Ferenc Kossuth-díjas operatőr-rendező lett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok