„Magyarország az utóbbi időben elkezdett építeni egy nem létező országot, elkezdte virtuálisan annektálni Erdélyt. Ez egyfajta (Trianon utáni – a szerk. megj.) poszttraumatikus nosztalgia, a veszteség virtuális helyreállítása, és ez nem jó” – fogalmazta meg kolozsvári könyvbemutatóján György Péter esztéta, médiakutató, egyetemi tanár, mi késztette az Állatkert Kolozsváron – Képzelt Erdély című kötetének megírására.
2013. november 12., 18:042013. november 12., 18:04
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban megtartott kötetbemutatón az intézmény igazgató-helyettese, Visky András kérdéseire válaszolva elmondta: Magyarország olyasféle történelmi tudatot állít elő, amelyben a kommunista diktatúra évei nem léteznek, a trianoni döntéstől mostanig gyakorlatilag „alig telt el idő”, a határokon kívül született írók, gondolkodók közül pedig csak az emigránsok léteznek, mint Nyírő József vagy Wass Albert, azok, akik helyben maradtak – mint Szabédi László vagy Szilágyi Domokos – máig nem kerültek be az anyaországi irodalmi kánonba. György Péter éppen ezért többek között Szabédi, Szilágyi Domokos vagy éppen Bretter György és Gion Nándor műveiből, személyes dokumentumaiból, levelezéséből is bőven felhasznál részleteket kötetében, annak érdekében, hogy kirajzolódjon „az elfelejtett korszak”, a kommunizmus időszaka kisebbségi szemszögből. A szerző szerint Magyarországon 1945 után érthető volt, ha valaki kommunista lett, de nem volt erre egzisztenciális kényszer. A magyarországi írók közül sokan – mint Örkény – szerinte viccből, cinizmusból lettek kommunisták, Erdélyben azonban teljesen más volt a helyzet. „Magyarországon ez a cinizmus kultúrája volt, Erdélyben viszont, például Szabédinél kényszer. Számára az elsődleges szempont az volt, hogy megvédhesse kisebbségi kultúráját, és mivel a többségi nemzet kommunista volt, neki is azzá kellett lenni. Nem viccből, hanem halálfélelemből” – fogalmazott György Péter. A romániai kommunizmus szigorúsága az irodalmi lapok hasábjain közölt kötelező frázisok sűrűségében is megmutatkozott, nem volt véletlen hát, hogy az erdélyi magyar művészek legfontosabb közlési felületének számító Utunkban a Levélváltás rovatot lapozta fel először mindenki, ez ugyanis a cenzorok érdeklődésén kívül esett. A rovat szerkesztője, K. Jakab Antal egy-egy dilettáns közölni vágyónak adott csípős, cinikus válasza sokakat megnevettettek, résen kellett azonban lennie a szerkesztőnek, mert barátai nem egyszer igyekeztek lépre csalni álnéven írt levelekkel. Egy alkalommal Bodor Ádám W. J. álnéven küldött levelében azt fájlalta, hogy Kolozsvárnak nincs állatkertje, és arra kérte az „író elvtársakat”, tegyenek valamit ez ügyben. A levél meg is jelent az Utunkban, innen jön György Péter könyvének címe is.
A teátrumban egyébként a könyvbemutató után felolvasószínházi előadásként mutatták be Szabédi László Férj Karrier című drámáját, amelyet most láthatott először a közönség, és amelyből a Képzelt Erdély is közöl részleteket. György Péter szerint Szabédi fiatalon írta a művet, de máris megmutatja vele nagyságát: az önironikus nyitás után a darab a harmadik felvonásra „szürrealista őrületté” válik.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
szóljon hozzá!