2009. december 02., 10:152009. december 02., 10:15
A 24 perces dokumentumfilmben Berszán Lajos kanonok, a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium igazgatójának portréja révén az egész intézmény sorsának alakulását bemutatják.
„Többször is filmeztünk a gyimesfelsőloki gimnáziumban és akkora mennyiségű nyersanyag gyűlt össze, amelyből úgy véltem, érdemes lesz dokumentumfilmet készíteni” – magyarázta Zsigmond Attila, aki az első forgatások alkalmával még nem tervezte, hogy dokumentumfilmet készít. Mint mondotta, a meglévő nyersanyaghoz csupán kiegészítést kellett utólag készíteni, hogy a film teljes legyen.
Az alkotás nagy erénye viszont, amiben eltér az összes többi versenybe szállt filmtől, hogy nem egy-két filmezéssel „összedobott” pályamunkáról van szó, a különböző forgatások között hosszabb idő telik el. „Ez a film olyan, mint egy tárca” – jellemezte a filmet Bajna György újságíró, aki szerint a filmnek sikerült olyan szigetként bemutatni Berszán atya iskoláját, ahol egyenlő félként találkozhat a moldvai és gyimesi csángó, illetve a háromszéki, csíki és gyergyói székely.
A seregszemlére egyébként 96 alkotás érkezett, a Sára Sándor Kossuth-díjas rendező által vezetett 33 tagú zsűri ezek közül választotta ki a gyergyószentmiklósi szerzőpáros filmjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok