2010. április 08., 09:382010. április 08., 09:38
Szilágyi László (1898–1942) szövegkönyvíró verseket, kabarétréfákat, novellákat és egyfelvonásosokat írt, azonban igazán híressé operettlibrettói tették. Együttműködésük Eisemann Mihály zeneszerzővel (1898–1968), a magyar operett egyik szülőatyjával 1929-ben kezdődött, amikor megírták első operettjüket, a Miss Amerikát. További közös munkájából születtek többek között az Egy csók és más semmi, az Alvinczi huszárok, a Meseáruház és az Ezüstmenyasszony című népszerű operettek. Ezenkívül az olyan slágerek fűződnek a szerzőpáros nevéhez, mint a Negyvenhatos sárga villamoson, a János legyen fenn a János hegyen, a Köszönöm, hogy imádott, vagy a Pá, kis aranyom.
A szerzők sikeres, éveken át tartó közös karrierjének titka, hogy Szilágyi László mint a színpadi hatások kiváló ismerője írta a szövegkönyveket, Eisemann pedig azoknak a komponistáknak az élvonalához tartozott, akik a bécsi operettet nagygyá és pestivé tették, és meghonosították Magyarországon a modern, dzsesszes hangzást.
Az Én és a kisöcsém története Budapestről indul, Velencében zajlik, és Pesten ér véget. A kalandokban bővelkedő út közben olyan közismert dalok hangzanak el, mint a Holdvilágos éjszakán vagy a Mia bella signorina.
Parászka Miklós rendező a Krónika kérdéseire válaszolva elmondta: „Az operett-előadásokban való fellépés része a színészképzésnek. Az egyetem vezetősége kért fel arra, hogy a mesterkurzus elsőéves hallgatóival vegyek színre egy zenész vígjátékot. Manapság azt tapasztaljuk, hogy a közönség részéről létezik az elvárás az ilyen előadások iránt.
Erdélyben nincs kimondottan operettszínház, ami nem csoda, hiszen az erdélyi városok nem tudnak eltartani több különálló színházat, így a meglévőknek sokféle igényt kell kielégíteniük.” Parászka Miklós ugyanakkor úgy véli: az igényes operett-előadás jó színésziskola. „Elsősorban a technikai oktatást szolgálja, jó alkalom a beszéd-, ének- és mozgástechnika fejlesztésére” – magyarázta a rendező.
Az elsőéves mesterképzősök mellett három harmadéves és két másodéves hallgató is szerepel a produkcióban. Az előadás zenei vezetője Csíky Csaba, a zenekar tagjai a Zenepedagógia Kar diákjai. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője László Ildikó, koreográfusa pedig Luca Kinga.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.