2009. november 27., 10:162009. november 27., 10:16
A fizikai színház a test mint kifejező- és alkotóeszköz magas fokú, koncentrált és kreatív használatát feltételezi, a szövegmondás háttérbe szorul, a dráma lényegét a színészek a kifejező mozgás révén közvetítik. Ugyanakkor a Hamletben bemutatott bonyolult dilemmát nehéz mozgással kifejezni, ezért a mozgásszínházi rendezőnek és a színészeknek meg kellett keresni, mi rejtőzik a szöveg mögött.
Az előadásban egyetlen szöveges részt iktattak be, a „Lenni vagy nem lenni” kezdetű monológot emelték be. Hogy a beszéddel mégse zökkentsék ki a nézőt a zsigeri átélés állapotából, a monológ archaikus angol nyelven hangzik el, így az angolul tudók sem értik. Uray Péter elmondta, az ötödik évadját kezdő M Stúdió életében ez a darab újításnak számít, és meghatározhatja a társulat munkájának irányvonalát.
„Ez egy kísérlet, amelynek segítségével választ szeretnénk találni arra a kérdésre, hogyan működik a színész, ha nem beszél, mit tesz az ember, ha olyan helyzetbe kerül, amit nem lehet beszéddel megoldani, amikor még vagy már nem beszélhet” – magyarázta a rendező. Három hónapig dolgoztak az előadáson, ez elég hosszú idő volt a beszélgetésre, a kísérletezésre, az improvizációra. A harmonikus próbafolyamatban a színészek és a rendező együtt gondolták ki az előadás fontos momentumait. Minden Hamlet-előadás egyéni verzió, hiszen a teljes szöveg bemutatása hatórás produkciót eredményezne.
Uray Péter olvasatában a Hamlet egy stációtörténet, ahol Hamletnek mindent el kell veszítenie, hogy magára találjon. A főszereplő folyamatosan megy lefele, amíg eljut addig, ahonnan már mélyebbre nem kerülhet. Hangsúlyt kap még a hatalomszerzés természetrajza, ahogy Claudius pozíciót és asszonyt szerez. A harmadik fontos vonala az előadásnak a szerelmi szál, ahogy Hamlet eldönti és Ophelia elszenvedi, hogy nem élhetnek a szerelem lehetőségével.
Az előadás díszletét és a jelmezeket Carmencita Brojboiu tervezte, az izgalmas, rituális tér komoly kihívást jelent a színész és a néző számára is. A bemutatóra pénteken 19 órától a Lajtha László Stúdióteremben kerül sor, a színpadon Szekrényes Lászlót, Polgár Emíliát, Dávid Attila Pétert, Nagy Attilát, Fehérvári Pétert, Györgyjakab Enikőt, Molnár Margitot és Bajkó Lászlót láthatja a közönség.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.