Fotó: Biró István
2010. március 30., 09:232010. március 30., 09:23
Örökségvédelmi törvénykönyvet kíván a parlament elé terjeszteni Kelemen Hunor művelődési miniszter, aki a tervezett jogszabállyal megoldást szeretne találni az erdélyi kastélyok felújításának finanszírozására is. Az RMDSZ tárcavezetője többek között abból a megfontolásból kezdeményezte a törvénykönyv nyilvános vitára bocsátását, hogy bár vigyáznia kell az épített örökségre, a minisztériumnak jelenleg kevés közbelépési joga van az elhanyagolt, vagy nem megfelelően felújított, önkormányzati és magántulajdonban lévő műemlék épületek vonatkozásában.
„Ezen a helyzeten kell változtatnunk a készülő örökségvédelmi törvénykönyvvel, amelyben a szankciókra vonatkozó szabályozásokat is pontosan le kell fektetnünk, a jogi procedúrákat pedig le kell egyszerűsítenünk. Erre azért volna szükség, mert műemlékek mennek tönkre, amíg az illetékes hatóságok döntést hoznak egy-egy peres ügyben” – jelentette ki nemrég a miniszter. A tárca hatáskörébe tartozó örökségvédelmi hivatal egyébként idén 63 millió lejből kénytelen gazdálkodni, amelyből már közel 280 megkezdett műemlék-felújítási munkálatot kell finanszírozni.
Ez az összeg természetesen nem elég valamennyi, alaposan tönkrement romániai műemlék helyreállítására, márpedig csak Erdélyben jelentős azoknak a kastélyoknak és kúriáknak a száma, amelyeken évtizedek óta nem folytattak restaurálási munkát, holott számos ilyen műemlék épületet istállónak vagy gabonalerakatnak használtak a kommunizmus idején. Romániában nem mindegyik műemlék kategória jogosult állami vagy európai uniós finanszírozásra.
Hegedüs Csilla, a művelődési minisztérium tanácsosa kérdésünkre elmondta, az önkormányzati tulajdonban lévő műemlékek restaurálására a műemlék-helyreállítási alapnál és a vidékfejlesztési terv keretében lehet pályázni, ám a tárca alacsony költségvetése miatt (idén a román GDP 0,20 százaléka) csak az igények minimális hányadát tudják kielégíteni.
Ennél is nagyobb gond, hogy nem léteznek hozzáférhető állami pénzalapok ama nemesi családok leszármazottai számára, akik a kommunizmus idején tönkrement, majd 1989 után visszaszolgáltatott épületet akarják helyreállítani saját célra. Sőt a magántulajdonban lévő műemlékek esetében uniós alapokra is csak akkor lehet pályázni, ha a tulajdonos kereskedelmi, oktatási vagy kulturális célra állítja helyre a műemléket. „Ez akut probléma, amelyet a minisztérium az örökségvédelmi törvényben szeretne szabályozni, gazdasági mechanizmust is keresve a segítségnyújtáshoz.
Pontosan értjük a gondokat: az egykor államosított épületekhez tartozó birtokok hajdan fenntartották a kastélyt, de ma már ezek a birtokok vagy nem léteznek, vagy nincsenek olyan állapotban, hogy fenntartsák a műemléket” – nyilatkozta a Krónikának Hegedüs. Márpedig az igény óriási, hiszen Erdélyben számtalan kastélyt, kúriát és egyéb műemlék jellegű épületet szolgáltattak vissza, az önkormányzatoknak, illetve a kommunizmus idején teljes vagyonától megfosztott erdélyi arisztokráciának, a nemesi családok leszármazottainak pedig nincs pénzük a helyreállítási munkálatok finanszírozására.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.