Borcsa János irodalomkritikus és Gáll Erwin régész vette át az idei Székelyföld-díjat csütörtökön a csíkszeredai Székelyföld-galériában.
2014. október 09., 19:322014. október 09., 19:32
A tizenhét éve alapított Székelyföld folyóirat évről évre díjazza az aktuális évfolyam lapszámainak legjobb szerzőit. A Székelyföld-díj mellett a hagyományokhoz híven további két díjat adtak át: a Székely Bicskarend Díjat Ágh István Kossuth-díjas magyarországi költő, míg a pályakezdőknek odaítélt Szabó Gyula-díjat Dimény-Haszmann Árpád költő érdemelte ki.
Házigazdaként Lövétei Lázár László, a kulturális havilap főszerkesztője köszöntötte a díjazottakat. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke gratulált a díjazottaknak, megköszönve, hogy alkotásaik révén hozzájárulnak a régió hírnevének öregbítéséhez. Megítélése szerint a megye és az egész Székelyföld egyik büszkesége a díj.
„Az utóbbi hetekben többet beszélünk a területi autonómiáról Székelyföldön, arról, hogy szeretnénk a saját sorsunkról dönteni. Azt gondolom, kulturális téren már most van autonómiánk, és aki ezt nem veszi figyelembe, az fontos lehetőségeket szalaszt el” – mutatott rá a megyeelnök.
Szarka Gábor, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja a díjazottak mellett a szerkesztőségnek is gratulált az elmúlt években kifejtett munkáért. „A Székelyföld folyóirat nagymértékben hozzájárul a magyar nyelv és kultúra ápolásához. Az egész magyar nemzet számára érték a Székelyföld és a Székelyföld-díj” – fogalmazott a konzul. Elsőként Fekete Vince laudálta Borcsa János irodalomkritikust, majd Molnár Vilmos méltatta Gáll Erwin régész munkásságát.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
szóljon hozzá!