Évfordulós szerzők. A Versünnepre Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, Madách Imre vagy Kormos István műveivel lehet jelentkezni
Fotó: Verünnep Fesztivál/Facebook
Az idei év kiemelt irodalmi évfordulóihoz kapcsolódik tematikájában a 2023-as Versünnep, amelynek versenyprogramjába már várják a jelentkezéseket – Erdélyből is.
2023. január 10., 16:552023. január 10., 16:55
2023. január 18., 15:352023. január 18., 15:35
A Versünnep Alapítvány „Reszket a bokor, mert eszembe jutottál” címmel, négy kategóriában írta ki az idei versenyprogramot, amelybe
– tájékoztatták a szervezők az MTI-t. Közleményük szerint a jelentkezéseket a Vers- és prózamondás, az Énekelt vers vagy versmegzenésítés, a Képző és/vagy filmművészeti alkotás, illetve a Táncművészeti alkotás kategóriákban várják.
A versenyre kizárólag magyar költők művével lehet jelentkezni, a hivatásos előadóművészek esetében a nevezett művek között kötelezően idei irodalmi évfordulós szerzőnek – Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, Madách Imre vagy Kormos István – is kell szerepelnie. Egy nevező több kategóriában is jelentkezhet, a verseny döntőjébe jutó előadók értékes tárgyi- és pénzjutalmakban részesülnek – áll a közleményben.
A szervezők kiemelték, hogy a Versünnep 2023. évi eseményeire iskolák és civil közösségek is jelentkezhetnek. A programhoz az év folyamán bármikor kapcsolódhat bármely hazai és határon túl működő iskola vagy civil szervezet egy amatőr versmondó verseny megrendezésével.
A versenyfelhívás a Versunnep.net honlapon érhető el.
Bizonyára nincs is olyan magyar ember, aki ne hallott volna a nemzet költőjéről, vagy legalább egy Petőfi-verset ne ismerne. 2023. január 1-jén ünnepeljük nagy költőnk 200. születési évfordulóját.
A Magyar Országgyűlés arról döntött, hogy a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából. Az Érmelléken is él a Petőfi-kultusz.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!