Erdélyi valóság a filmvásznon: nyelvről, etnikumról, együttélésről, emberi kapcsolatokról szól Cristian Mungiu új drámája

Cristian Mungiu rendező (mikrofonnal) és a stáb több tagja a kincses városi bemutatót követően •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Cristian Mungiu rendező (mikrofonnal) és a stáb több tagja a kincses városi bemutatót követően

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Cannes-i premierje után két héttel Erdélybe, Kolozsvárra is megérkezett Cristian Mungiu rendező sokat emlegetett, a Gyergyóditróban foglalkoztatott Srí Lanka-i pékek történetén alapuló, illetve abból inspirálódott várva várt új alkotása, az R.M.N. Szombaton a kincses város Művész, valamint Győzelem mozijában is levetítették a kétórás alkotást, melyet mindkét helyszínen közönségtalálkozó, kötetlen beszélgetés követett.

Tóth Gödri Iringó

2022. június 05., 13:072022. június 05., 13:07

2022. június 05., 13:122022. június 05., 13:12

A Srí Lanka-i pékek két évvel ezelőtti esete az egész ország figyelmét felkeltette: a Hargita megyei Gyergyóditró lakosai nem voltak hajlandóak befogadni a pékségbe érkező két szakképzett ázsiai vendégmunkást, petíciót írtak, közgyűlést szerveztek annak érdekében, hogy távozzanak az üzemből és a településről egyaránt. A történet tökéletes kiindulópont lehetne egy dokumentumfilmhez vagy akár komor társadalmi drámához,

ám Cristian Mungiunak az incidensből kiinduló fikciós alkotása több szokványos „esettanulmánynál”, ez egy frappáns görbe tükör, nagyon mai, nagyon kelet-közép-európai, és nagyon sokszor megnevettet.

Az idei Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon lelkesen fogadták a román filmrendező, forgatókönyvíró új filmjét, az R.M.N. azonban a szakma által is táplált remények ellenére nem zsebelt be díjat.

korábban írtuk

Svéd vígjáték vitte el az Arany Pálmát, Mungiu „ditrói” filmje nem kapott díjat
Svéd vígjáték vitte el az Arany Pálmát, Mungiu „ditrói” filmje nem kapott díjat

A szomorúság háromszöge című svéd vígjátéknak, Ruben Östlund rendezésének ítélte az Arany Pálmát szombat este a 75. cannes-i fesztiválon a Vincent Lindon francia színész által vezetett nemzetközi zsűri.

A Romániában először pénteken Gyergyóditróban – minden félelem ellenére botrányoktól mentesen – bemutatott film sokkal több, mint a két évvel ezelőtti hírhedt Srí Lanka-i pékes történet feldolgozása.

Elsősorban korrajz, helyzetkép, személyes drámák hálója.

Már a dráma címe és annak kiválasztása is érdekes. Erről a rendező azt mondta a szombati kolozsvári bemutató után, hogy ő is kíváncsi a megfejtésekre, illetve számára érdekes, hogy különböző helyeken mennyire eltérő megoldások születnek. Az R.M.N. lehet a Románia szó mássalhangzóinak sora, de ugyanúgy lehet a rămâne, azaz a marad szóé is. Jelenheti azt, hogy román, magyar, német (a szavak kezdőbetűi alapján), de lehet a mágneses rezonancia (rezonanța magnetică nucleară románul) elnevezésű orvosi képalkotó diagnosztikai eljárás is, hiszen a film olyan mélyrehatóan vizsgálja a társadalmat, mint ez a módszer.

A Mungiu-filmben hat nyelven beszélnek, magyarul, románul, angolul, németül, franciául, és talán szingalézul is (Srí Lanka hivatalos nyelve), cigányul pedig csak azért nem, mert – ahogy a drámában többször is elhangzik – „a cigányoktól már megszabadult” a történések helyszínét jelentő fiktív falu.

Ez a sokszínűség az egész mozti áthatja, románok és magyarok együttélése különös témája a filmnek – az elmúlt hetek himnuszbotrányai után talán még inkább. Láthatunk ebben is hokimeccset, ahol a nézők egyik fele székely zászlóval vonul, a másik pedig szabad dákokat kiált.

Nem csak etnikailag, nyelvileg érdekes a bemutatott világ, hanem egyéb vonatkozásokban is, hiszen tipikusan kelet-közép-európai, megfér egymás mellett a motor és a ló, az Iphone és hagyományos bál, a medvék és a Mercedes.

•  Fotó: R.M.N. Galéria

Fotó: R.M.N.

Ebbe a különös világba tér haza a film főhőse, a szász Matthias (Marin Grigore alakítja), aki Németországban dolgozott, és aki a családjától elidegenedve keresi a helyét. És ebbe a világba érkezik meg két, majd később három ázsiai vendégmunkás is, akiket nem tud tolerálni a falu. Az a település, ahonnan a legtöbben külföldön, nyugaton dolgoznak vendégmunkásként, minden áron meg akar szabadulni az idegenektől.

„Nincs velük semmi bajunk, csak ne legyenek itt” – hangzik el többször is.

Aminél talán csak azok a megjegyzések, kérdések a mellbevágóbbak, amelyeket a film románjai a magyaroknak szegeznek arra vonatkozóan, hogy kisebbségként ők miért nem elfogadóbbak más kisebbségekkel szemben, illetve hogy akkor már miért nem távoznak ők is.

A drámafilm egyik legjobb jelenete a kultúrházban tartott gyűlés, melyen a falubeliek szeretnék megvitatni a helyzetet, és melyen minden, az idegenekkel és az itt élőkkel kapcsolatos sztereotípia felszínre tör. Bár kissé döbbenetes a filmvásznon szembesülni a számunkra, erdélyiek számára a mindennapokból ismert frázisokkal, a néző képes saját kelet-közép-európai „nyomorán” nevetni. Nem lehet elmenni a tény mellett, hogy a film éppen ezért egy nyugat-európai számára valószínűleg „csak” egy alkotás az idegengyűlöletről, de egy erdélyinek, románnak, magyarnak, szásznak a mindennapi tapasztalatok, konfliktusok felnagyított ábrázolása.

Mungiu magabiztosan nyúl egy botrányos témához, egy húsbavágó jelenséghez, így munkája eredménye egy olyan alkotás, amelyen bár sokszor felnevetünk, nem felháborít, nem ökölbe szorítja a kezünket, hanem elszomorít és kiábrándít.

Matthias egyéni drámájának egy szelete a végkifejletkor megoldódni látszik, ám saját szörnyeivel még meg kell küzdeni. A filmet szépen átszövi egy már-már misztikusnak mondható szál, mely az erdélyi falu komor és sötét világával is összhangot alkot. Az utolsó jelenet ember és természet viszonyára is reflektál, a természettől való elidegenedést tágabb kontextusba helyezve, utalva arra, hogy az elidegenedett ember a világon mindenhol idegen marad.

•  Fotó: R.M.N. Galéria

Fotó: R.M.N.

A film befejezése nyitott, ám nem biztató. Ha arra van is némi esély, hogy egy-két egyéni dráma, konfliktus rendeződhet, a film 120 perce épp elég ahhoz, hogy a néző megértse: van, amin nem lehet változtatni.

A Cannes-ban 2007-ben 4 hónap, 3 hét, 2 nap című drámájával nagydíjat szerzett Cristian Mungiu alkotását magyar és román stáb közösen készítette, a forgatás 2021 novembere és 2022 januárja között zajlott, többnyire a Fehér megyei Torockón, de más erdélyi településeken is, például Kolozsváron, ahol több belső felvételt forgattak, például a kórházi és a pékségben játszódó jeleneteket. A film főbb szerepeiben Marin Grigore, Judith State, Macrina Bârlădeanu, Rácz Endre, Bíró József, Moldován Orsolya és Hatházi András látható.

A kolozsvári bemutatót követően Cristian Mungu rendező elmondta, őt talán az fogta meg leginkább a film kiindulópontját jelentő eseményekben, hogy mennyire képtelenek vagyunk az egy bizonyos helyzetben használt logikát egy másik helyzetben is alkalmazni.

Azt a helyzetet, amikor valaki közülünk Nyugatra megy dolgozni, nem tudjuk párhuzamba állítani azzal, hogy valaki meg hozzánk érkezik külföldről, például Délkelet-Ázsiából.

A rendező beszélt többek között a cannes-i élményekről is. Kiemelte, egy filmesnek mekkora lehetőség, ha alkotása az éves nemzetközi filmfesztivál otthonában kerül bemutatásra, hiszen ott „van valami a levegőben”, a seregszemlén olyan izgatottan várják a filmeket, hogy még a legelején feltűnő logókat is megtapsolják, a Francia Riviérán fekvő városban tíz napig minden és mindenki csak a filmekről, a műfaj iránti tiszteletről szól. Azt is elmondta, hogy Cannes-ban (is) igyekezett kiemelni, miszerint az R.M.N. nem (csak) Romániáról , hanem határokon átívelő jelenségekről szól.

•  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A rendező beszámolt a gyergyóditrói bemutatóról is, aminek kapcsán kiemelte, hogy a helyi lakosok nem fogadták felháborodással filmet. Hiszen ő is igyekezett megértetni velük, hogy az ottani eseményeket csak premisszaként használta, az R.M.N.-ben nem is szerepel a falu neve, nem a valós emberek jelennek meg, ez egy fikciós történet, nem akarta megbélyegezni a falubelieket. Kiemelte, filmjeiben igyekszik nem gúnyos lenni, csak megjeleníteni az általa tapasztaltakat vagy épp látottakat, hallottakat.

A vetítésen, illetve az azt követő közönségtalálkozón számos, a filmben szereplő színés részt vett, többek között a női főhőst, a pékség ügyvezetőjét alakító State Judith.

A művészek a nyelvi nehézségekről beszéltek, hogy kinek milyen élmény volt sok eltérő nyelven dolgozni.

Így például a manapság csak románul játszó State Judith elmondta, neki Nagy Csilla script supervisor (aki szintén jelen volt a vetítésen) segített kicsit felkészülni, míg az egyik helyi magyar fiatalt játszó Rácz Endre megjegyezte, bár Erdélyben a mindennapokban tapasztaljuk a különböző nyelvek keveredését, egy mozifilmben nem biztos, hogy érti, érzi a néző a nyelvváltások szükségességét, nem biztos, hogy természetesen hat.

A dráma a következő hetekben országszerte megtekinthető a helyi mozikban.

korábban írtuk

Békét kötöttek Gyergyóditróban, újabb helyi cég alkalmazna vendégmunkásokat
Békét kötöttek Gyergyóditróban, újabb helyi cég alkalmazna vendégmunkásokat

Személyes találkozón tisztázták a félreértéseket a gyergyóditrói botrány érintettjei, akik szerint sikerült békésen rendezni az ügyet. Közben újabb vendégmunkásokat várnak a pékségbe, sőt egy másik helybéli cég is külföldieket alkalmazna.

korábban írtuk

A rendőrség a ditrói nyomozásról: nemcsak az ázsiaiak elleni uszítást, hanem a magyargyalázást is vizsgálhatják
A rendőrség a ditrói nyomozásról: nemcsak az ázsiaiak elleni uszítást, hanem a magyargyalázást is vizsgálhatják

Hosszas, szerteágazó folyamatnak ígérkezik a Gyergyóditróban dolgozó két Srí Lanka-i vendégmunkás körül kirobbant botrány rendőrségi és ügyészségi vizsgálata. A hatóságok szerint nemcsak azok ellen indulhat eljárás, akik a színes bőrű pékek ellen uszítottak, hanem a magyargyalázók ellen is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 18., kedd

Magyar filmnapok a Cenk alatti városban

Az Egyesület a Barcasági Magyarságért, a Liszt Intézet Bukarest, illetve a Secvente Egyesület negyedik alkalommal szervezi meg a Brassói Magyar Filmnapokat 2025. március 21. és 23. között – tájékoztattak a szervezők.

Magyar filmnapok a Cenk alatti városban
Magyar filmnapok a Cenk alatti városban
2025. március 18., kedd

Magyar filmnapok a Cenk alatti városban

2025. március 17., hétfő

Erdélyi helyszíneken vetítik a Véletlenül írtam egy könyvet című magyar családi filmet

Premier előtti vetítésekkel és közönségtalálkozókkal debütál Erdélyben a Véletlenül írtam egy könyvet – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi helyszíneken vetítik a Véletlenül írtam egy könyvet című magyar családi filmet
2025. március 15., szombat

Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról

Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői.

Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról
2025. március 14., péntek

Kossuth-díjat kapott Petrás Mária, a csángó magyar kultúra őrzője

Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.

Kossuth-díjat kapott Petrás Mária, a csángó magyar kultúra őrzője
2025. március 14., péntek

Kossuth-díjat kapott Nemes Levente, a Tamási Áron Színház egykori igazgatója

A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.

Kossuth-díjat kapott Nemes Levente, a Tamási Áron Színház egykori igazgatója
2025. március 14., péntek

Gy. Szabó Béla Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás Nagyváradon

Gy. Szabó Béla 20 metszetből álló Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás március 22-én, szombaton 17 órakor, a nagyváradi Római Katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti folyosóján – tájékoztatott pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.

Gy. Szabó Béla Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás Nagyváradon
2025. március 14., péntek

Fejedelmek aranya: március 15-től Budapesten látható a tárlat, a belépőkkel a székelyföldi múzeumokat is támogatják

Március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban látható a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat – közölte Hankó Balázs csütörtökön Budapesten.

Fejedelmek aranya: március 15-től Budapesten látható a tárlat, a belépőkkel a székelyföldi múzeumokat is támogatják
2025. március 13., csütörtök

Erdélyi alkotók is részesültek magyar állami kitüntetésben a nemzeti ünnep alkalmából

Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.

Erdélyi alkotók is részesültek magyar állami kitüntetésben a nemzeti ünnep alkalmából
2025. március 12., szerda

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Nagybányán ad ingyenes koncertet március 15-én

Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Nagybányán ad ingyenes koncertet március 15-én
2025. március 11., kedd

Új középkor témában brillírozhatnak Csíkban az erdélyi dizájnerek

Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.

Új középkor témában brillírozhatnak Csíkban az erdélyi dizájnerek